Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 616 — helypénzszedő, jogosulatlan helypénzszedés miatt elsőfokulag terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetett, panaszos G. J. t.-p—i lakos által bejelentett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s az elsőfokú Ítélet -a büntetésnek 5 frtra, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásra mérsékletével tartatik fenn; mert a tárgyalási jegyzőkönyvekből minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy a panaszos borjúival rakott szekerével nem a piacztéren, hanem a mellett elvonuló közlekedési ország­úton és nem állandókig állott meg s igy a vásári helypénz-tarifa 6. §-a szerint helypénzfizetésre nem volt kötelezhető és ennélfogva F. 8. helypénz­bérlő kihágást követett el azon ténye által, hogy panaszos G. J.-től hely­pénzilletéket követelt. A büntetés azonban a kihágás csekély voltára való tekintettel a fenti összegre leszállitandónak találtatott. Bucsuk alkalmával még az idegen helyen lakó bábsütők, szentképeket stb. árusítók is szabadon árulhatják áruikat. A m. kir. földmivelés-, ipar- és keresk. miniszter 1887. évi 47,859. sz. határozata: Az eljárt iparhatóságok részéről hozott azon határozatokat, melyek szerint K. J. j—i bábsütő azon kérelmével, hogy a K-Cz.-ben, pünkösd­ünnepet megelőző szombaton tartott, illetőleg tartatni szokott bucsu alkal­mával bábsütő-áruit árusithassa, elutasittatott, felülvizsgálat alá vettem s ennek eredményeként az emiitett határozatok megváltoztatásával a nevezett bábsütőnek megengedendőnek találom, hogy a szóban forgó napon tartott bucsu alkalmából K-Cz.-ben bábsütő-áruit árusithassa; mert az országban fennálló régi gyakorlat szerint a bábsütők, szentképeket stb. árusitók bucsu alkalmával még más vidékről is jöve, áruikat szabadon szokták árusítani s igy ezen tárgyakra nézve ezen bucsu is vásár jellegével bir. Az ipartörvénynek a végeladásokra vonatkozó határozmányai a vásárokon, illetve piaczokon történő árusításokra nem alkalmazhatók. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1891. évi 17,591. sz. határozata: R. I. budapesti kereskedő a heti piacz alkalmával a Dunapartra kira­kott áruczikkeit a közönségnek kiabáló hangon dicsérgetve ajánlgatta, a mi miatt az iparhatóságok megbüntették. Ezen ügyben a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a következő harmadfokú Ítéletet hozta: R. I. ellen gyors­eladásra ingerlő módon való árusítás miatt indított iparkihágási ügyben, a főváros tanácsa részéről m. é. okt. 30-án 37,001. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági Ítélettel egybehangzó másodfokú ítéletet, mely a vádlottat az 1884. évi XVII. t.-cz. 51. §-ába ütköző kihágás miatt ugyanazon törvény 158. §-ának d) pontja alapján 100 frt pénzbüntetéssel, illetve megfelelő elzárással bünteti, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felül­vizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági Ítéletnek, valamint az elsőfokú Ítéletnek megváltozásával a vádlottat az ipartörv. 51. §-a ellen elkövetett kihágás vádja alól felmentem, mert az idézett törvényszakasz vásárokon, illetve piaczokon történő eláru­sitásokra nem alkalmazható. A mennyiben azonban az illető által gyakorolt árusítás rendészeti szempontból esik kifogás alá, ez irányban a rendőri hatóságok vannak hivatva eljárni.

Next

/
Thumbnails
Contents