Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

00 tett perben G. J. t. ügyész részére munkadíj meg nem állapittatik: a nevezett t. ügyészt a szóban lévő 80 frt munkadíj megállapítása iránti kérelmével elutasítanom kellett. Ha a tiszti ügyész nem saját árvaszéke, hanem idegen tiszti ügyész megbizásából Jár el valamely kiskorú ellen inditott sommás perben, készkiadásain kivül munkadijakra is igényt tarthat. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 9275. sz. határozata: M. Gy. kiskorúsága idejében Sch. G. és társa felperesek által kiskorú M. Gy. és társai ellen inditott sommás perben kiskorú M. Gy. képviseletében G. J., S. városi tiszti ügyész által felszámított ügyvédi dijak és költségek tárgyában Y. város árvaszékének és másodfokon a közig, bizottság gyámügyi felebbviteli küldöttségének határozatait G. J. felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett egymással egyező alsófoku határozatokat, melyek szerint a szóban forgó perben G. J. 8. városi tiszi ügyész által felszámított készkiadásokból még kifizetetlen 8 frt 43 krnak a V. városi gyámpénztári tartalékalapból leendő kiutalása iránt intézkedés tétetik, a nevezett tiszti ügyész azon kérelme pedig, hogy készkiadásain felül felmerült munkadijai is kiutaltassanak, elutasittatott, megváltoztatom és utasítom V. város árvaszékét, hogy G. J. S. városi tiszti ügyész készkiadásain kivül a szóban levő birói Ítéletekkel nevezett tiszti ügyész részére megítélt perköltségeknek a tartalékalapból leendő kiutalása iránt is tegyen a város képviselőtestületének előterjesztést, mert a fenforgó esetben a kiskorú képviseletével V. város árvaszéke saját ügyészét bizta meg, ez azonban tekintve, hogy a per S-ben tétetett folyamatba, költségkímélés czéljából magát G. J. S. városi tiszti ügyészével helyettesitette; s minthogy igy ez utóbbi a pert nem S. város árvaszékének, melynek ő is tagja, megbizásából, hanem a V. városi tiszti ügyész megbizásából vitte: nemcsak készkiadásai, hanem perköltségei megtérítésére is igénynyel bír. Midőn erről a közig, bizottságot további intézkedés végett értesítem, minthogy ezen ügy elbírálásából azt tapasztaltam, hogy a szóban levő per folyamatba tétele nyilvántartva nem lőn, a minek következése volt, hogy tekintet nélkül az ezen perből felmerülendő költségekre M. Gy. nagykorúsága elértekor összes árvaértéke kiszolgáltattatott s a per költségei, minthogy az rajta most már be nem hajtható, a tartalékalap terhére esett, s minthogy a kérdéses per nyilvántartása körül az árvaszék részéről mulasztás látszik fenforogni: utasítom a közig, bizottságot, hogy ez irányban vizsgálatot tartson s annak eredményéhez képest intézkedjék. Az árvaszék jogerőre emelkedett határozata alapján a végrehajtást ingatlanokra el nem rendelheti, ily esetben a végrehajtás elrendelése a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 26,526. sz. határozata: A vármegyei árvaszék jogerőre emelkedett marasztaló határozata alapján a végrehajtást ingatlanokra elrendelni nem jogosult s arra az 1877. évi XX. t.-cz. 191. §-ának 3. és 4. bekezdésében, valamint az 1881. évi LX. t.-cz. 1. §. h) pontjában foglalt rendelkezések összevont értelme alapján, az utóbb idézett törvény 2. §-ában jelölt kir. biróság illetékes. Ugyanis az 1877. évi XX. t.-cz. 191. §-ának harmadik és negyedik bekezdő pontjában határo-