Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 56 — zottan kimondatik, hogy a gyámhatóságnak elmarasztaló határozata oly okmány erejével bir, melynek alapján ingatlanra birói végrehajtásnak van helye és hogy ezen végrehajtás a polg. tvk. rendtartásban meghatározott eljárás szerint eszközlendő; a polg. tv. rendtartásnak a végrehajtás eszközlésére vonatkozó részére nézve módosításokat és kiegészítéseket magában foglaló 1881. évi LX. t.-cz. 1. §-ának h) pontjában pedig az van világosan kimondva, hogy a közigazgatási hatóságoknak, az érvényben levő jogszabályok szerint birói végrehajtásra utalt határozatai alapján, a kielégítési végrehajtást a bíróságok rendelik el, ehhez képest a most idézett törvény 2. §-ában a végrehajtás elrendelésére illetékes bíróság is megjelölve van. Ennélfogva, ha a gyámhatóság jogérvényes marasztaló határozata alapján ingatlanokra szándékoltatik az árverés vezettetni, a végből az árvaszéknek feladata csak az, hogy marasztaló határozatának jogerőre emelkedését külön végzésben megállapítja s abban a követelési összeg mennyiségét és járulékait a fizetés időpontjának meghatározása mellett számszerűleg pontosan kitüntetve, azt a végrehajtás elrendelésének a bíróságnál leendő kieszközlése végett a tiszti ügyésznek, a gyámnak vagy gondnoknak, illetőleg a végrehajtás kérelmezésére jogosult félnek kiadja. Ha az elhalálozott közgyám számadásait a gyámhatóságnak he nem terjesztette, az ez által károsultaknak nem szükséges az 1877. évi XX. t.-cz. 135. §-áhan körülirt eljárást folyamatha tenni, hanem a közgyám örökösei ellen egyenesen a hiróság előtt is felléphetnek. A m. kir. Curia 1885. évi 794. sz. határozata. Azon mulasztás, hogy az árvaszék a kiskorú ingatlana után járó haszonbért esedékessége idején he nem hajtotta, fegyelmi vétséget képez. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 100,687. sz. határozata: A B. Miklós k—i lakos által a vármegyei árvaszék ellen emelt azon panasz tárgyában, hogy az árvaszék a B. Miklós tulajdonát tevő és ennek kiskorúsága alatt M. Albert által haszonbérelt ingatlanok után járt haszonbérnek a bérlőtől való behajtását elmulasztotta, a közig, bizottság által hozott határozatot B. Miklós felebbezése folytán felülvizsgálat alá vévén, következőleg határoztam: Az idézett határozatot, mely szerint B. Miklós fennebbi panaszával és ebből folyó azon kérelmével, hogy a volt bérlőtől be nem hajtható haszonbér megtérítése fegyelmi eljárás utján eszközöltessék, elutasittatott, megváltoztatom és T. Gábor árv. elnök, valamint G. Zsiga árv. ülnök ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot elrendelem és annak foganatosítására a közig, bizottságot utasítom. Indokok: Az 1882. évi ápril 30-án 2103. szám alatt kelt árv. végzéssel, melylyel B. Miklós tulajdonát képező ingatlan haszonbérbe adásáról felvett árverési jegyzőkönyv, mely szerint a haszonbéri összeget 1/a évenként köteleztetett a megyei gyámpénztárba lefizetni, gyámhatóságilag jóváhagyatott s felhivatott M. Albert haszonbérlő, hogy a már esedékessé vált haszonbéri összeget 8 nap alatt a gyámpénztárba fizesse be. Ezen árvaszéki végzéssel kitűzött határidő nyilvántartása, mint az a fogalmazványi jegyzőkönyvből látszik, sürgetési naplóba lett utasítva. Az árvaszéki nyilvántartó azonban arról, hogy M. Albert haszonbérlő ezen felhívásnak meg nem felelt, a kitűzött határidő lejártakor az árva-