Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

ellen id. H. Ferencz által közbetett felebbezés folytán vizsgálat alá vevén.kijelen­tem, hogy mindkét alsóbb fokú határozatot feloldandónak és elrendelendőnek találtam, hogy id. H. Perencznek fentnevezett kk. fia anyai örökségének befizetése alóli felmentése iránt 1885. évi november 3-án 2724. sz. a. elő­terjesztett kérelme, annak és a kiskorú részére kirendelendő ügygondnok meghallgatásával az árvaszék által újból tárgyaltassék, a tárgyalási jegyző­könyv a tiszti ügyésznek véleményezés végett kiadassék és a tiszti ügyész véleményes jelentésének beérkezése után a kérelem fölött az árvaszék által uj határozat hozassék. A gyámoltak birtokrendezésében résztvevő tiszti ügyésznek uti költsége a közigaz­gatási uti átalányt nem terhelheti, a tiszti ügyész készkiadásainak megtéritését azon gyámoltak vagyonából igényelheti, akiknek érdekében kiküldetése szükségesnek bizonyult. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 9492. sz. határozata: A birtokrendezéseknél érdekelt gyámoltak jogainak érvényesítése és megóvása czéljából teendő intézkedésre nézve a megyei árvaszéki elnök és a tiszti ügyésztől bekivánt javaslatnak tárgyi részei ellenében észrevételem nincsen és ezen javaslattal szemben megjegyzendőnek csak azt találom, hogy a közigazgatási uti átalánynak czélba vett megterheltetése indokolatlannak mutatkozik, minthogy a tiszti ügyésznek szegényebb sorsú gyámoltak érde­keinek megvédésére eshetőleges kiküldetése a közigazgatási uti átalány meg­terheltetésével össze nem köthető, a tiszti ügyész készkiadásainak megtéri­tését azon gyámoltak vagyonából igényelheti, a kiknek érdekében kiküldetése szükségesnek bizonyult. A közigazgatási uti átalány annyival kevésbé lenne igénybe vehető, minthogy a fölött a gyámhatóság nem is rendelkezhetik. A birtokrendezéseknél érdekelt gyámoltak jogainak megóvása iránti intézke­dések végett részemről általános rendelkezést tenni indokoltnak nem találom, mert a helyi viszonyok és szükséghez képest megfelelően intézkedni az árva­székeknek kötelességszerű feladatát képezi, s e részbeli mulasztások felmerül­tének esetei tudomásomra hozva nem lettek. Örökösödési, gyámsági és gondnoksági ügyekben hitelesitett ügyvédi meghatal­mazás az esetben szükséges, ha pénz, vagy pénzérték felvételéről van szó. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 27,285. sz. határozata: A vármegyei árvaszék felterjesztést intézett hozzám, melyben az iránt kér értesítést, vájjon az ügyvédek nem hitelesitett meghatalmazása az esetben is elegendő és feltétlenül elfogadandó-e, midőn örökösödési ügyek­ben nekik pénz vagy pénzérték kiszolgáltatandó, vagy pedig azon általa eddig követett gyakorlat helyes, hogy a pénz vagy pénzérték átvételének igazolá­sára minden meghatalmazott egyéntől, tehát ügyvédtől is hitelesítést meg­hatalmazást követelt. Továbbá értesítést kért az iránt is, vájjon nem örök­ségi, hanem más gyámsági és gondnoksági ügyekben, hol pénzfelvételről nincsen szó, ügyvédektől hitelesitett meghatalmazást követeljen-e, vagy sem. E felterjesztésére az igazságügyi miniszter úrral egyetértőleg a követ­kezőkben válaszolok. Az 1874. évi XXXIV. t.-cz. 62. §-a a) pontja értel­mében az ügyvédek csak a beperelt pénzösszeg és pertárgy átvételére és nyugtatványozására vannak a hitelesítést nem igénylő ügyvédi megbí­zás alapján feljogosítva, ellenben oly pénznek vagy pénzértéknek megbízó-

Next

/
Thumbnails
Contents