Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

c) Gyámhatósági eljárás. Az árvaszék tárgyalásainál, ha oly körülmények hozatnak szőnyegre, melyek a családi életet vagy egyéb érdekeket érintve discretiót igényelnek, a közönség kizárása mindenkor elrendelhető. Az 1877. évi XX. t.-cz. 281. §-ában megállapított fegyelmi hatalom ugy a felek, mint azoknak képviselői irányában is gyakorolható. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 31,820. sz. határozata: Az árvaszék nyilvános üléseiből a közönség kizárása az 1877. évi XX. t.-cz. 186. §-ának harmadik bekezdésében foglaltak értelmében elrendelhető akkor, ha oly viszonyok érintetnének, melyeknek nyilvánosságra hozatala bárkinek jó hirét vagy érdekét veszélyeztetné. A törvényszakasz ezen rendelkezése azon alapszik, hogy az árvaszéknél gyakran a legnagyobb discretiót igénylő ügyek fordulnak elő és mert a gyámoltak és gondnokoltak érdekében szükséges, hogy minden ügy a lehető legnagyobb bizalommal terjesztessék az árvaszék elé. Ha tehát oly körülmények hozatnak szőnyegre, melyek a családi életet vagy egyéb érdekeket érintenek s ehhez képest discretiót igényelnek, a közönség kizárása azonnal elrendelhető és pedig tekintet nélkül arra, hogy a tárgyalás milyen stádiumban van. A közvetlenül érdekelt felek és képviselők azonban az ügyész egész előadásán jelen lehetnek. A határozat meghozatala végett az árvaszék visszavonulhat, vagy a tárgyalás befejezése után ugy a közönséget mint a feleket a tárgyalási teremből kivonulásra kérheti fel és pedig mielőtt az ügy előadója javaslatát előterjesztette volna, mert a javaslat előterjesztése már a határozathozatal körébe tartozik. Az 1877. évi XX. t.-cz. 281. §-ában megállapított fegyelmi hatalom, ugy a felek, mint azok képviselői irányában is gyakorolható, mert a meghatalmazott vagy törvényes képviselő meghatalmazottja vagy képviseltje részéről jogainak védelmére bizatik meg, illetőleg arra van hivatva és nem egyszersmind arra is, hogy megbízatása vagy hivatása körében tiszteletlenséget tanúsítson, ennélfogva a megbízott tiszteletlen magatartása a megbízó vagy képviselt fél terhére nem számitható be, hanem az fegyelmi hatalom gyakorlása utján a megbízott vagy képviselő irányában torlandó meg. Ha az apának, mint a kiskorú gyermek természetes és törvényes gyámjának a részbeni kérelme kerül érdemleges elbirálás alá, hogy a kiskorú gondozására elköltött anyai örökség befizetése alól felmentessék, a kérelem érdemére nézve a kiskorú részére kirendelendő ügygondnok és a tiszti ügyész meghallgatandók. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 9447. sz. határozata: Kiskorú ifj. H. Ferencz anyai öröksége tárgyában hozott alsóbb fokú határozatokat, úgymint a városi árvaszéknek végzését, mely szerint idősb H. Ferencz, mint kiskorú ifj. H. Ferencz t. és t. gyámja azon kötelezettség alól, hogy kk. fia 220 frtnyi anyai örökségét a városi gyámpénztárba befizesse, tekintettel arra, hogy az a már 23. életévét betöltött kiskorú ruházati költségei fedezésére fordíttatott, felmentetett, továbbá a közig. bizottság kebeléből gyámügyekbeni felebbezések tárgyalására alakított küldöttségnek határozatát, melyben az árvaszéknek a tiszti ügyész által felebbezett végzése feloldatott s idősebb Horalek Ferencz utasíttatott, hogy az 547/85. sz. árvaszéki végzés utasításához képest kk. fia anyai örökségét 220 frtban a városi gyámpénztárba 15 nap alatt fizesse be, az ezen másodfokú határozat