Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Törvényes szempontból tehát épen nem eshetik kifogás alá, ha az árvaszéki ülésben két rendes árvaszéki ülnök és egy szavazó tag vesznek részt. Ha az ily ülésben a szavazatok akép oszolnak meg, hogy az előadó véleményével szemben a két másik szavazó tag külön vélemény mellett egyetértőleg szavaz, a szavazat alá bocsátott kérdés a szavazó tagok szavazatának többsége által eldöntöttnek tekintendő és az árvaszéki elnöknek kötelessége a határozatot az 1877. évi XX. t.-cz. 188. §-a alapján és az ügyrend 65. §-a rendelkezéséhez képest a többségi szavazat értelmében kimondani. A szótöbbséggel eldöntött ügyben az árvaszéki elnök szavazatára szükség nincs s a szavazástól annyival inkább tartózkodnia kell, mivel az ügyrend 66-ik §-a az elnöknek szavazati jogot az esetre ad, ha a szavazatok két vélemény között egyenlően vannak megoszolva. Midőn erről alispán urat L. város árvaszékének értesitése végett tudósitom, egyúttal felhívom, hogy jelen rendeletem másolatát a vármegyei árvaszék elnökével miheztartás végett közölje. Az árvaszéki elnök érdekeltsége arra, hogy valamely árvaügy elintézésére más árvaszék delegáltassák, feltétlen indokul nem szolgálhat, mert ilyen esetben a helyettes elnök bizható meg a tárgyalás vezetésével s a netaláni sérelem orvoslása a további eljárás rendén eszközölhető. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 30,135. sz. határozata: A néhai özvegy N. Károlyné hagyatéka ügyének tárgyalására K. város árvaszéke, mint állítólag érdekelt gyámhatóság helyett S. megye árvaszékének delegálása iránt id. F. József és özvegy F. Imréné mint kiskorú F. Antal t. és t. gyámja részéről előterjesztett kérelem, az arra vonatkozólag mindkét árvaszéktől bekivánt nyilatkozatokban előterjesztettekkel szemben, indokoltnak tekinthető nem volt; — mert a K. városi árvaszék elnökének ezen hagyatéki ügy iránti állítólagos, érdekeltsége beigazolt volta esetében sem képezne oly körülményt, melynél fogva a városi árvaszék az ügyben pártatlanul ne járhatna el, minthogy az árvaszék elnökének érdekeltsége esetében ezen ügybeni intézkedésekre alakítandó üléseket a helyettes elnök vezetendi; továbbá, mert az eljárás körében sérelmeseknek vélt intézkedések a törvény által megjelölt jogorvoslati uton, vagy indokolt panasz előterjesztése által felsőbb hatóságilag mindenkor helyesbittethetők lennének és végül, mert K. város árvaszékének ez ügybeni illetékessége kétségtelen lévén, kérdés tárgyává sem tehető s annál kevésbé vonható el. Amennyiben az árvaszéki jegyző ülnöki teendőket teljesít, az árvaszéki üléseken a jegyzői teendők vitelére a vármegyei rendes vagy tiszteletbeli aljegyzők egyike jelölendő ki. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 13,596. sz. határozata: Felterjesztésére, melyben J. István tiszteletbeli főügyész részéről tanácsjegyzőnek az árvaszéki üléskor alkalmazása iránt tett előterjesztés folytán tőlem utasítást kér, a következőkről értesítem az árvaszéket: Az ügyrend 72-ik §-ában előirt és a 22. §-ban a jegyzőre bizott teendők teljesítése végett a jegyző az árvaszék ülésein azok egész tartama alatt jelen lenni köteles. Amennyiben pedig a jegyző ülnököt helyettesit, azaz: előadási teendőket végez, minthogy ily esetben az ülési jegyzőkönyvet nem vezetheti,