Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 47 a varmegye alispánja megkeresendő az iránt, hogy jelöljön ki a vármegyei rendes vagy tiszteletbeli aljegyzők közül egyet, ki ily esetekben az árvaszéki üléseken jegyzői teendők vitelére alkalmazandó. Az árvaszéki jegyző csak oly határozatok aláírásával bizható meg, melyek érdemleges határozatok jellegével nem birnak; ez utóbbiak csak az elnök vagy helyettese által irhatok alá. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 46,038. sz. határozata: Jelentése nyomán értesítem alispán urat, miszerint azon intézkedése, hogy a vármegye árvaszékéhez jegyzői minőségben beosztott közigazgatási gyakornok, 8. Ö. árvaszéki határozatok aláírásával megbízatott, kifogás alá esik, mert az árvaszékek részére kiadott ügyrend (lásd Rendeletek Tára 1877. évi 169. sz.) 81. §-a szerint az árvaszéki érdemleges határozatok az elnök vagy helyettese által Írandók alá, az árvaszéki jegyző azonban csak oly határozatokat irhát alá, a melyek érdemleges határozatok jellegével nem birnak. Felhívom tehát, hogy a tanácsjegyzői minőségben az árvaszékhez beosztott 8. Ö. közigazgatási gyakornokot, csakis oly működési körrel szíveskedjék ellátni, mely sem törvénybe, sem szabályrendeletbe nem ütközik. Az árvaszék perelhetőségi joggal bir és elnöke által perbe idézhető. A m. kir. Curia 1887. évi 3275. sz. határozata: A bpesti kir. tábla egy a fehértemplomi kir. törvényszéknél letárgyalt ügyben következőleg határozott: Az elsőbiróság ítéletét hivatalból megsemmisíti és a keresetet felperesnek visszaadatni rendeli, mert az árvaszék perelhetőségi joggal nem bir és igy perbe sem volt idézhető, az elsőbiróság Ítéletét ennélfogva az 1881. évi LIX. t.-cz. 31. §-ának o) pontja alapján megsemmisíteni és a keresetnek felperes részére való visszaadását elrendelni kellett. Felebbezés folytán a kir. Curia a bpesti kir. Ítélőtábla végzését megváltoztatva utasította a táblát, hogy a pert érdemlegesen vizsgálja meg és ujabban határozzon; mert az árvaszék elnöke által szabályszerűen idéztetvén perbe és a tiszti ügyész által törvényszerűen képviseltetvén, nem forgott fenn törvényes ok arra, hogy az árvaszék perbe idézése miatt az eljárás hivatalból megsemmisíttessék. Az árvaszék önálló hatóságot nem képez, hanem csak a város közege és az árvapénztár jogi képviseletére is a város, nem pedig az árvaszék van hivatva. Ha azonban az árvaszék elnöke egyszersmind a város mindenkori polgármestere és mint ilyen egyúttal a város közönségét is képviseli, az árvaszéki elnök perbe idézése által a város közönsége is perbevontnak tekintendő. A m. kir. Curia 1883. évi 110. sz. határozata: R. Gézáné felperes M. Endre Mezőtúr város polgármestere és árvaszéki elnöke alperes ellen 2000 frt s járulékai iránt pert indított a szolnoki kir. törvényszék előtt. A törvényszék érdemben Ítéletet hozott. A budapesti kir. itélő tábla a törvényszék ítéletét megváltoztatta s felperest keresetével elutasította következő indokokból: A kereset tanúsítása szerint alperesként M. Endre, mint Mezőtúr város árvaszékének elnöke idéztetett. Minthogy azon-