Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 197 — a papnöveldékben a neveléstan a rendes tantárgyak közé van felvéve. 122. §-nak 11. pontja megengedi, hogy papjelöltek is. lehessenek tanítók, azonban csak oly hittudományi tanfolyamot végzettek, kik a nevelés és tanításból (paedagogia) jó osztályzattal tettek vizsgát. A idézettekből kitűnik, miként a gör. kel. román egyházmegyékben a theologiát végzettek nem tekinthetők kizárólagosan papjelölteknek, hanem szerzett tanulmányaik alapján ép ugy alkalmazhatók papokká mint tanítókká. A theologiai tanfolyam lévén egyszersmind a tanítói képzettség megszerzésére nem csak alkalmas és kielégítő, hanem tekintve, hogy a legkevesebb gör. kel. román egyházmegyében létezik külön tanítóképezde is — majdnem kizárólag hivatott tanszak. Az előadottakat a nyugdíjtörvény határozataival egybevetvén, világos, miként épen kérdéses kathegoriába tartozó tanítók — mint képesítettek — kötelezhetők leginkább az orsz. tanítói nyugdíjintézetbe belépni. Ha azonban érintett tanítók idővel a papi pályára lépnek, az ideiglenes tanítókra nézve fennálló szabályok értelmében az országos tanítói nyugdijalap javára befizetett dijaikat kamatok nélkül visszanyerik, nyugdíjra való igényöket azonban elvesztik. A hitfelekezeti iskolai tanitó fizetésének megállapítása az illető hitfelekezet hatáskörébe tartozik s arra a közigazgatási hatóságok nem illetékesek. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1887. évi 20,274. sz. határozata: A megye alispánjának jelentésére vonatkozólag értesítem a vármegye közönségét, hogy az 1868. évi XXXV11I. t.-cz. 11. §-a alapján a hitfelekezeti iskolai tanítók fizetésének megállapítása és ezen fizetéshez egyes hívek hozzájárulásának meghatározása az illető hitfelekezetek teendői közé tartoznak s ezekre a közigazgatási hatóságok, és pedig sem az alispán, sem pedig: a járási főszolgabíró nem illetékesek. Azonban a hitfelekezetek a már kivetett iskolai adó behajtásához szükség esetén a közigazgatási hatóságok segélyét igénybe vehetik. Az autonóm szervezettel biró egyházközségeknél a tanitói javadalmazás ügyében* felmerült vitás kérdések eldöntése az iskolaügyet vezető hitfelekezeti főhatóság illetékességéhez tartozik. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1891. évi 32,157. sz. határozata: A p—i gör. keleti szerb tanitó javadalmazásának megállapítása és a hitközségi iskolai költségek kezelésének megvizsgálása, s ennek folytán a* tanitó számára kiállított dijlevélben biztosított fizetés kiszolgáltatása iránti panaszos ügyben értesítem a közigazgatási bizottságot, miszerint az 1888. évi május hó 1-én 11,649. szám alatt kelt körrendelet a jogérvényesen megállapított járandóságnak, a kellő időben való ki nem szolgáltatás esetére követendő behajtási eljárásról szól; az eljárás feltételezi tehát azt, hogy a tanitói fizetés vagy egyéb járandóság már jogérvényesen megállapított legyen; minthogy pedig a jelen esetben éppen a tanitói javadalmazásnak a tanitói dijlevél intézkedése alapján való megállapításáról, nem pedig egy már jogérvényesen megállapítottnak a behajtásáról van szó, mivel épen az: a kérdés vitás, hogy a tanitó birtokában lévő javadalmak őt a dijlevélnéí fogva megilletik-e? annálfogva első sorban az a kérdés döntendő el, hogy az iskolaszék és a tanitó között vita tárgyát képező javadalmazás jogérvé32.