Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— m — nyes megállapítására a közigazgatási bizottság vagy pedig a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság illetékes-e? Tekintve, hogy az 1863. évi augusztus hó 10-én kelt királyi rendelet III. alatti intézkedései, s illetőleg ez alapon az 1871. évi június hó 7-én 76*. eln. szám alatt kibocsátott itteni rendelet I. pontja szerint a görög keleti szerb iskolaügyek az autonóm közegek által az 1868. évi XXXVIII. t.-cz.-nek megfelelően vezettetnek és felügyeletük alatt állanak és hogy az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-a 2-ik pontja a felekezeti iskolaszék teendőit és szervezetét a felekezeti iskolaügyet vezető illetékes főhatóság hatáskörébe utalja: ezeknél fogva a szóban forgó javadalmazás jogérvényes megállapítására és az ebből folyó vitás kérdések eldöntésére is, az iskolaügyet vezető hitfelekezeti főhatóság illetékes, minélfogva a vármegye közigazgatási bizottsága által hozott határozatot, a p—i gör. kel. iskolaszék elnöke által az ellen emelt felebbezés folytán azzal helyezem hatályon kivül, hogy az ügy illetékes elintézése végett az illető egyházi hatósághoz teendő át. Hitfelekezeti iskolai tanitók járandóságainak kiszolgáltatása iránt felmerült vitás ügyben fokozatos határozathozatalra a közigazgatási hatóságok illetékesek és pedig első fokon a járási főszolgabíró, második fokon a megyei alispán, harmadik fokon a közigazgatási bizottság. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1889. évi 46,890. sz. határozata: A közigazgatási bizottságnak P. J. zs—i róm. kath. kántortanitó illetményeinek kiszolgáltatása ügyében hozott határozatát, melylyel a sz—i járás tőszolgabirájának és az alispánnak határozatai illetékesség hiánya miatt megsemmisittettek és a főszolgabiró oda utasíttatott, hogy az iratokat illetékes intézkedés végett a v—i egyházmegyei főhatósághoz tegye át, Zs. község birájának közbevetett felebbezése alapján ezennel feloldom, mert a hitfelekezeti tanitók évi járandóságainak kiszolgáltatása iránt felmerült vitás kérdésekben érdemleges határozat hozatalára ily esetekben a politikai hatóságok vannak hivatva. Felhívom ennélfogva a közigazgatási bizottságot, hogy a kérdéses ügyben netalán szükségesnek találandó uj vizsgálat, illetve tárgyalás megtartása után hozzon érdemleges határozatot s azt az érdekelt feleknek szabályszerűen kézbesittesse. A község jogositva van a lelkészek és tanitók járulékai pontos beszolgáltatásának saját elöljárósága utján való közvetitését, a felekezeti hatósággal egyetértőleg, magára vállalni. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 4369. sz. határozata: A törvényhatósági bizottság határozatát, melylyel az A. község részéről előterjesztett egyházi párbér számadások felülvizsgálatára magát illetéktelennek jelentette ki, az x—i érsekség panasza következtében a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur meghallgatása mellett felülvizsgálván, azt az 1886. évi XXI. t.-cz. 10. §-a alapján ezennel feloldom és a vármegye közönségét oda utas'tom, hogy mindenekelőtt a község és az x—i érsekség között 1863. évi november hó 26-án kötött és törvényhatósági jóváhagyást nélkülöző szerződésnek, mint mely az érintett párbérszámadások alapjául szolgál, jóváhagyása illetőleg annak a községre kiható érvénye kérdésében az 1886. évi XXII. t.-cz. 24. §-ának e) pontja értelmében határozzon és ebbeli