Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 490 sem pedig a fent emiitett minisztertanácsi határozat nem vonatkozhatnak. Az emiitett hitközség tagjainak ily természetű ügyei ugyanis egészen azon szempontból itélendők meg. mint bármely egyéb autonóm hitközségi adóügyeit önállólag elintéző egyház tagjainak adózási ügyei, minélfogva a k—i katholikusok, saját külön, kormányilag és egyházilag jóváhagyott helyi szervezettel birván, egyházi és iskolai adóügyeiket ezen szervezet keretében önállólag intézhetik el és egyházi s iskolai adójukat nemcsak önállóan vethetik ki, hanem azok behajtásáról az 1886. évi január hó 18-án 1603. sz. a. K. sz. kir. város tanácsához intézett m. kir. belügyminiszteri rendelet utasitása szerint gondoskodni jogositvák is. — Ugyanezen eredmény mutatkozik, ha a k—i autonómiával biró róm. kath. hitközséget, nem mint ilyent, hanem mint egyszerű, jóváhagyott alapszabályokkal biró társulatot tekintjük, mely bizonyos jogokat biztosit, de azoknak megfelelő terheket is ró tagjaira. Amint tehát a társulat minden tagja egyformán részesül annak jogaiban, ép ugy köteles résztvenni annak terheiben is, mindaddig, mig csak meg nem szűnt az illető társulat tagjának lenni, mi a kellő formák betartása mellett bárkinek is szabadságában áll. — Hogy végre K.-ban a felekezeti iskolai adó a felebbező államhivatalnokoktól állami adójuk arányában követeltetik, bizonyára abban leli okát, mert a hitközség egyáltalában az állami adót fogadja el a hitközségi adó kulcsául s igy amennyiben felebbezőknek állami fizetésükön kivül más bevallott jövedelmük nincsen, ezt kellett s az alapszabályok értelmében jogosan lehetett is megadóztatni. A csődtömeget, a közadós hitfelekezete iránti kötelezettségek terhelik s ennélfogva hitfelekezeti iskola-adót is tartozik fizetni. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1889. évi 18,220. sz. határozata : A vármegye közigazgatási bizottságának azon határozatát, mely szerint a S. L.-féle csődtömeg a d—i róm. kath. iskolai költségekre kivetett 100 forintnyi összegből reá eső rész megfizetésére köteleztetett, a csődtömeg gondnoka felebbezésének elutasitása mellett, ezennel jóváhagyom. Ugyanis nem vehettem tekintetbe azon kifogást, hogy a csődtömeg semmiféle hitfelekezethez sem tartozik, s igy hitfelekezeti czélra meg sem adóztatható; mert mindaddig, mig valamely csődtömeg el nem árusittatik, az más, mint a csőd adós vagyonának nem tekinthető, a csődhitelezőknek csak az annak értékébőli kielégítésre lévén joguk; mivel pedig a vagyon eladásáig a közadós a vagyonhozi jogát el nem veszti, az ehhez való jogból önként folyik az is, hogy őt, illetőleg tömegét mindazon kötelezettségek is terhelik, melyek őt, mint valamely felekezethez tartozó birtokost, birtokánál fogva különben terhelik ; végre azon körülmény, hogy a kérdéses költségekhez való hozzájárulás eddig nem követeltetett, nem szolgálhat jogos alapul arra, hogy a hozzájárulás a kötelezettség fennállása daczára se követeltethessék. Részvénytársaságok hitfelekezeti iskola czéljaira meg nem adóztathatók. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1891. évi 14,705. sz. határozata: B. községben régi időből fenmaradt/; gyakorlat szerint a polgári község képviselőtestülete szokta a hitfelekezeti adót kivetni és beszedni a községben fennálló róm. kath. hitfelekezeti iskola czéljaira; de ezen adó csakis a róm. kath. egyház hiveire szokott kivettetni. — A község képviselőtestülete