Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 43 Ennélfogva a törvény 171. és 175. §§-aiban előirt szolgabírói ellen orzes es felügyelet a gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékeire ki nem terjeszthető. Az ezen tárgy kapcsában felvett azon kérdésre nézve, hogy J. A. községben a bekövetkező tisztujitásnál mily magatartás követtessék a községi birákul jelentkező egyének pályázatra bocsátása körül, megjegyzem, hogy a gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községek árvaszékei az 18/7. évi XX. t.-cz. 174. §-ának második bekezdésében foglaltak szerint a rendezett tanácsú városok árvaszéki szervezeteinek megfelelően szervezendök ugyan, de e részben a községekre nézve csak is a most idézett törvény 180. §-ának rendelkezése vehető irányadóul, mely szerint a rendezett tanácsú városok és községek árvaszékeinél legalább egy ülnöknek jog végzettnek kell lenni. Azon körülmény alapján, hogy a törvény 181. §-a szerint rendezett tanácsú város árvaszéki elnöke a polgármester s a melynél fogva a gyámhatósági joggal felruházott község árvaszékének elnöke a községi biró lehet, nem állitható fel azon elv, hogy az ilyen község birájául csak olyan egyén választható, ki a rendezett tanácsú városok polgármestereire nézve az 1883. I. t.-cz. 3., illetve 5. §§-aiban előirt minősitéssel bir, mert a most idézett törvény nem a községi biróra, ki egyszersmind a községi árvaszék elnöke is lehet, hanem csupán a rendezett tanácsú városok polgármestereire vonatkozik, a nélkül, hogy azoknak árvaszéki elnöki tisztét és azzal járó hivatását akként jelölve érintené, hogy az által az 1877. XX. t.-cz. 181. §-ára a 174. §. tekintetéből a községi bírákra nézve is kihatással lenne. A kérdésbe vont elv tehát szigorúan nem állitható fel, azonban a gyámhatósági jog gyakorlatával felruházott községektől s így J. A. községtől is elvárható, hogy mind a mellett, miként az árvaszék legalább egyik ülnökének mulhatlanul jogvégzettnek kell lenni, a gyámhatósági jog gyakorlatával járó felelőssége tekintetéből saját érdekébén községi bíróul is lehetőleg minden alkalommal csak olyan egyént választand, ki elméleti és gyakorlati képességét igazoló minősitvénye által megnyugtató garantiát nyújt arra nézve, hogy a községi árvaszék elnöki tisztének, az azzal járó felüg} eleti és egyéb nagyfontosságú teendőknek tökéletesen megfelelend. A tiszteletbeli árvaszéki ülnök is rendes ülnöknek tekintendő és az árvaszéki tanácsülésben teljes joggal részt vehet. A rendes ülnökök akadályoztatása esetén az árvaszéki tanácsülés törvényesen egybeállítható egy tiszteletbeli ülnöknek és a törvényhatóság által az 1877. évi XX. t.-cz. 178. §-a által kiküldött egyénnek megbizása által is. A m. kir. belügyminszter 1890. évi 44,965. sz. határozata: A vármegye árvaszéki elnöke alispán úrhoz intézett előterjesztésében intézkedést kér azon nehézséggel szemben, mely dr U. Gábor árvaszéki ülnök szabadságoltatása folytán az árvaszéki tanácsülés összeállítása körül fel-felmerül. E részben alispán ur tőlem kér útmutatást. Miután az árvaszéki elnök előterjesztésében egy konkrét ügy van említve, melynek elintézésére a megfelelő tanács egybe nem állitható, csak ezen konkrét ügy érdekéből való összeállítás kérdésére terjeszkedem ki. Szó van a gróf T. Lujza féle hagyatéki vagyon kezelésére vonatkozó gyámi számadások fölött hozott árvaszéki határozat ellen beadott felebbezésnek tanácsülésben való tárgyalásáról (valószínűleg azon kérdésben, hogy nem vehető-e a felebbezés előterjesztésnek.) Az egyik ülnök szabadságon van, a másik érdekelt, árvaszéki jegyzői állás rendszeresítve nincs.