Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

Az 1877. évi XX. t.-cz. 187. §-a szerint érvényes határozatok hozatalára az elnökön kivül két rendes ülnök, vagy egy rendes ülnök és egy szavazati joggal biró jegyző, mint helyettes ülnök vagy egy kiküldött jelenléte szükséges. Rendes tisztviselő ugy a valóságos, mint a tiszteletbeli tisztviselő is, mert a tiszteletbeli tisztviselő szolgálattételre berendelt állapotában kötelességei tekintetében a valóságos tisztviselővel teljesen azonos tekintetek alá esik. Ha tehát a kérdéses számadási ügy elintézésénél valóságos rendes ülnököt az árvaszék igénybe nem vehet, tiszteletbeli ülnököt kell a tanácsba meghívni. Minthogy pedig a vármegyei tisztviselők e helyt összeállítva levő névjegyzékéből azt látom, hogy a vármegyének tiszteletbeli árvaszéki ülnöke nincs, forduljon alispán ur vagy az árvaszék elnöke a vármegye főispánjához azon kérelemmel, hogy az előirt minősítéssel biró, megfelelő egyént nevezzen ki ülnökké. Alig hiszem, hogy e tisztre alkalmas egyén a vármegyében nem akadna. Egyik szavazó tagja volna tehát az árvaszéki ülésnek a tiszteletbeli ülnök. A másik szavazó meghívása sem ütköznek a legcsekélyebb nehézségbe sem, ha a vármegye közönsége élt volna az 1877. évi XX. t.-cz. 178. §-ában részére biztosított azon joggal, hogy a bizottsági tagok közül az árvaszék üléseiben döntő szavazattal biró egyéneket válaszszon. De máskép is lehet segíteni a hiányon. Az a megyei aljegyző, aki az árvaszéki jegyzői teendőket végezni szokta, helyettes ülnök gyanánt alkalmazható, a jegyzői teendők vitelére pedig azon egy-két alkalomra valamelyik vármegyei tiszteletbeli aljegyző, alispán ur által az árvaszék rendelkezésére bocsátható. Van tehát elég módja annak, hogy az árvaszéki elnök által hangsúlyozott nehézség legyőzessék. Felhívom tehát alispán urat, hogy a megjelölt irányban az árvaszéki elnökkel egyetértőleg a megfelelő tanács összeállítását gátló akadályok elhárítására szükséges intézkedéseket tegye meg Az 1879. évi XX. t.-cz. 187. §-a az árvaszéki határozatok hozatalához szükséges szavazó tagok legkisebb létszámát állapítja meg és nem zárja ki azt, hogy több szavazó tag vegyen részt a határozatok meghozatalában. Az árvaszéki elnöknek szavazati joga csak akkor van, ha a szavazatok egyenlően vannak megoszolva. A,m. kir. belügyminiszter 1890. évi 59,695. sz. határozata: A. Áron hagyatéki ügyében a közigazgatási bizottság gyámhatósági felebbviteli küldöttségének másodfokon hozott határozatát a tiszti ügyész felebbezése folytán felülvizsgálván, következőleg határoztam: Az idézett határozatot a mennyiben abban kimondatott, hogy a vármegyei árvaszék a fenforgó ügyben hozott határozata alkalmával törvényesen megalakulva nem volt, megváltoztatom annak kijelentésével, hogy az érintett árvaszéki ülés megalakítása törvényszerű kifogás alá nem esik; amennyiben a vármegyei árvaszék fennebbi határozata feloldatott és uj határozat hozatalára utasíttatott, a másodfokú határozatot helybenhagyom. Indokok : Az 1877. évi XX. t.-cz. 187. §-a szerinti érvényes határozatok hozatalára az elnökön kivül két rendes ülnök, vagy egy rendes ülnök és egy szavazattal biró jegyző mint helyettes ülnök (177. §) vagy egy kiküldött (178. §) jelenléte szükséges. A törvény ezen rendelkezése, mely az árvaszéki határozatok hozatalához szükséges szavazó tagok legkisebb létszámát állapítja meg, nem zárja ki azt, hogy az érintett létszámnál több szavazó tag vegyen részt a határozatok meghozatalában. Ez iránt a törvény külön intézkedést nem tártai-