Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 472 — kek fegyelmi hatóság alá nem tartoznak 3 a községi iskolaszék, midőn T. M. róm. kath. hitoktatót testi fenyíték alkalmazása miatt megintésre Ítélte, illetékességének körét átlépte. Ezen és ehhez hasonló esetekben a községi iskolaszék által vezetett fegyelmi vizsgálat iratait, ha azokban érdemleges intézkedésre elegendő alapot lát, a községi iskolákban gyakorlandó fegyelemre vonatkozó törvények és szabályok illető szakaszaira vaió utalással, az illetékes egyházmegyei hatóság elhatározása alá terjeszsze. A községi iskolai tanköteleseknek az isteni tiszteletben való részvétele iránt a kirendelt hitoktatók segélyével az illető hitközség tartozik gondoskodni. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1878. évi 17,035. sz. határozata: Miután a tanköteleseknek az isteni tiszteletben való részvételük, nemkülönben az annál szükséges imák és énekek tanítása, a hit- és erkölcstani oktatással szoros kapcsolatban van, illetőleg annak kiegészítő részét képezi: a szükséges imák és énekek tanításáról, továbbá a tanköteleseknek az isteni tiszteleten való megjelenéséről, és az illendő magaviseletük feletti őrködésről a közs. iskolai növendékekre nézve is első sorban a kirendelt hitoktatók segélyével az illető hitközség tartozik gondoskodni. Községi iskolákban a hitoktatás teljesítéséről gondoskodni az illető hitfelekezetek kötelessége, a felekezet tehát a községgel szemben költségigénynyel fel nem léphet. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 75,257. sz. határozata. (Közölve az I. kötet 551. lapján.) A községi iskolák hitoktatói a tanulóktól tandijt nem követelhetnek. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1877. évi 18,221. sz. határozata: A községi iskolába járó növendékek hit- és erkölcstani oktatásáról — a polgári községek számára kibocsátott 1876. évi miniszteri utasitás 12. §-a értelmében — az illető hitfelekezetek tartoznak gondoskodni; minélfogva a hitoktató a növendékektől külön tanaijat nem követelhet, hanem ebbeli igényét csakis a hitközségnél érvényesítheti. Az iskolaszék a tanitók illetményeit az iskolafen tartó község hozzájárulása nélkül, egyoldalú határozattal föl nem emelheti, ha a kiadási többlet a község pénztárára nehezednék. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1887. évi 47,637. sz. határozata: Az államilag segélyezett D. községi iskola belterületi iskolai tanítóknak és tanítónőknek lakbér, fütő- és kert-illetményei felemelését tárgyazó községi iskolaszéki intézkedés jóváhagyása érdemében a vármegyei közigazgatási bizottság által hozott határozatot, az ez ellen közbevetett felebbezés figyelembe vétele mellett, azon okoknál fogva feloldandónak találtam, minthogy D. város községi iskolai tanítóinak dijlevelei, annak idején a törvény kívánalmainak megfelelőleg megállapítva, és illetékes helyről megerősítve lévén, a polgári iskolaszékek részére kiadott utasitás 17. §-a értelmében