Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 469 — A községi iskolai tanitók választásának vezetésére a törvényhatósági közigazgatási bizottságok által kiküldött elnökök ilyen minőségükben szavazati joggal nem birnak. Ha az ily kiküldött egyszersmind iskolaszéki tag, ezen minőségében van szavazati joga. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1891. évi 808. sz. határozata: A községi iskolai tanitói választások vezetésére a törvényhatósági közigazgatási bizottságok által kiküldött elnökök szavazati jogának mi módon gyakorlása tekintetében kérdés merülvén fel, tudomás és további intézkedés végett következőkről értesítem a közigazgatási bizottságot. Az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-a községi iskolai tanitók (tanitónők) választásánál a választási jogot kizárólag az iskolaszék tagjainak adja meg, s a közigazgatási bizottság kiküldöttje elnöki minőségében szavazati joggal nembir;ha pedig a kiküldött választási elnök egyszersmind iskolaszéki tag, akkor csakis ezen utóbbi minőségében őt kétségtelenül megillető szavazati jogot g3'akorolhatja; ily esetben is tehát csak egy szavazata lehet. A midőn a tanitói választásnál a jelöltek egyenlő számú szavazatot nyertek, a választás eredménye nem az elnök döntő szavazatától függ, mert ilyennel az elnök nem bir, hanem a két legtöbb szavazatot nyert egyén között azonnal ujabb választásnak van helye és ha ezen választásnál is egyenlő szavazatot nyernének, ugy az elnök által kihúzott sors dönt a választás fölött. Azon esetben, mikor a községi iskolai tanitói választás vezetésére kiküldött elnök egyszersmind a közigazgatási bizottság tagja, ugyanaz a választás jóváhagyásához szükséges közigazgatási bizottsági határozat hozatalában részt vehet, ha a választáson iskolaszéki tag minőségében nem szavazott, és feltéve, hogy csak a választás ténye igényel tárgyalást, nem pedig a választás lefolyásának szabályossága jön szóba; mert a választás elnökének tisztán a választás vezetésére szorítkozó és annak eredményére minden befolyást nélkülöző ténykedése nem képez önmagában oly működést, melyre nézve az 1876. évi VI. t.-cz. 20. §-ának rendelkezése alkalmazható lenne. Más szempont alá esik azonban az, ha a választási elnök, mint iskolaszéki tag, szavazati jogával élt, mert ily esetben az idézett törvényszakasz értelmében az illető tanitói választásnak közigazgatási bizottsági tárgyalásában nem vehet részt, valamint nem vehet részt a közig, bizottság tárg}ralásában akkor sem, ha a választás lefolyásának szabályossága kerülne eldöntés alá, miután azon közig, bizottsági tag, kinek a bizottság megbízásából tagsági minőségében teljesített eljárása felülbiráltatik, saját tényének helyeslésében vagy helytelenítésében nem dönthet. A községi iskolai tanitó választásánál a törvényes formák mellőzése nemszolgálhát ürügyül a tanítónak a törvényes eljárás mellőzésével való elmozdítására. A m. kir. vallás- és közokt. miniszter 1891. évi 22,278. sz. határozata: A közigazgatási bizottságnak L. F. k—i községi iskolai tanitó ügyében hozott határozatát, Sch. V. mint a k—i uradalom jogi képviselője részéről közbevetett felfolyamodás elutasítása mellett, ezennel jóváhagyom. Mert a tárgyalás során konstatáltatott ugyan, hogy nevezett tanitó alkalmazásánál az 1876. évi XXVIII. t.-cz. 13. §-ának 1. pontjában előirt eljárás mellőztetett: mind a mellett beigazolt tény az, hogy nevezett a k—i községi iskohínál 1888. évi szeptember hó 1-től mint tanitó működik és e minőségben történt alkalmaztatását P. L. volt községi iskolaszéki elnöknek az iratok közt fekvő levele, nemkülönben a község elöljárósága és a k—i községi iskolaszék részről kiállított hivatalos bizonyítványok is tanúsítják, s ennek folytán L.