Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 441 — a közjótékonyság a folyó évben előfordult számos elemi csapás által eddig is már nagy mérvben igénybe vétetett: nem vagyok azon helyzetben, hogy nevezett két község részére országos könyöradomány gyűjtését engedélyez­zem. Minthogy azonban az ilyetén helyi jellegű elemi csapások enyhitésére a törvényhatóság területén való könyöradomány-gyüjtés vehető igénybe, minek engedélyezésére a törvényhatóság van jogosítva: részemről nem forogna fenn észrevétel az ellen, ha a vármegye közönsége nevezett két község lakosainak segélyezésére a vármegye területén könyöradomány - gyűjtést eszközölne. A hatóságilag bizonyos összegben megállapitott korcsmai hitel azon összegen tul nem terjedhet. Tulhágása s e tulhágás váltó kiállitása általi elpalástolása, tekintet nélkül arra, hogy ezen korcsmai adósság egy része az 1883. évi XXV. t -cz. életbelépte előtti időből származik-e vagy sem, az 1883. évi XXV. t.-cz. 24. §-a alá eső kihágást képez. A budapesti kir. Ítélőtábla 1885. évi 8734. sz. határozata: P. A. árvamegyei korcsmáros, hol a korcsmai hitel hatóságilag 8 írtban van megállapítva 1884. évben K. G.-től elfogadva korcsmai hitelből kifolyó­lag egy 17 írtról szóló váltót állíttatott ki. — P. A. ellen az 1883. évi XXV. t.-czikk alapján a kubini kir. jbiróság előtt büntető eljárás indíttatott. P. A. védekezett, hogy a váltóösszeg egy része az 1883. évi XXV. t.-cz. hatályba lépte előtt származott. Az első bíróság ennek alapján vádlottat büntetendő cselekmény hiányából felmentette. A kir. ügyész felebbezése folytán a kir. tábla vádlottat a fenti határozattal a kihágásban vétkesnek mondta ki, a btk. 27. §-ában meghatározott czélra fordítandó 30 frt pénzbüntetésre, behajt­hatlanság esetére három napi elzárásra, ezenfelül pedig a bűnjelként csatolt váltóra reá vezettetni rendelte, hogy az csak 8 frt erejéig érvényes. A ki nem csupán hamis, illetve más nevére kiállított okiratok felmutatása mel­lett koldul, hanem siketnémaságot tettetve, ez által ravasz fondorlatot használ az ada­kozók megtévesztésére, csalást követ el. A m. kir. Curia 1893. évi 10,951. sz. határozata: B. József 1892. év nyarán 43 napon keresztül faluról-falura járt, kö­nyöradományokat gyűjtve azon ürügy alatt, hogy ő siketnéma tanár Buda­pesten vagy Váczon, önmaga is siketnéma és az adományokat a budapesti vagy váczi siketnéma intézet javára gyűjti. A könyöradományok gyűjtése czéljából hamis okiratok segélyével H. megye alispánjától engedélyt esz­közölt, melynek használatával a községekben 100 frtot meghaladó összeg erejéig gyűjtött adományokat. Minthogy e szerint vádlott a könyöradomá­nyokat ravasz fondorlattal — önmagát állami alkalmazottnak (váczi siket­némaintézeti tanár) adva ki — gyűjtötte, s minthogy vádlott csalás miatt már két izben büntetve volt és utolsó csalása elkövetését megelőző büntetésé­nek kiállása óta tiz év még nem telt el: ugyanazért őt a csalás bűntetté­ben bűnösnek kimondani s ezért, tekintettel arra, hogy vádlott hasonló módon elkövetett csalásokért már több izben büntetve volt, s hogy ezen bűncselekményt nagy apparátussal s hosszas időn keresztül követte el, vala­mint hogy Budapest fő- és székváros területéről kitiltva lévén, ennek daczára oda visszatért, minélfogva a kbtk. 70. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihá-

Next

/
Thumbnails
Contents