Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 440 vádló becsületét közvetlenül megtámadná, nem foglaltatik, sem a magánvádló ellenében állított és valónak bizonyult tény nem olyan, mely a bűnvádi eljárás megindításának okát képezné; de különben is K. E. a sértő nyilatkozatot magánosok előtt nem terjesztette: a vád alól felmentette. A kir. Curia fenti sz. a. kelt határozatával, a kir. tábla Ítéletét érintetlenül hagyta. A korcsmahelyiségek csak addig tekinthetők nyilvános és a közönség használatának nyitva álló helyiségeknek, a mig azok a közönség számára nyitva vannak; mihelyt azonban ezek a fennílló rendeletek által meghatározott időben bezáratnak, a közönség használatára többé nem szolgálnak és ennélfogva ezen időn tul nem nyilvános, hanem magánhelyiségek. A m. kir. Curia 1885. évi 1399. sz. határozata. Az uzsoráról és káros hitelügyletekről szóló törvénynek a korcsmai hitel korlátozását szabályozó intézkedései csak az alsó földmivelő- s iparos-osztályhoz tartozó egyénekkel szemben nyerhetnek alkalmazást. A m. kir. Curia 1889. évi 576. sz. határozata: A kir. tábla: Az uzsoráról és kárös hitelügyletekről szóló 1883. évi XXV. törvényczikk IV. fejezete, mely a korcsmai hitelt korlátozza, a jelen perben alkalmazást azért nyerhet, mert a törvényhozás e törvény alkotása alkalmából csak az alsó földmivelő s iparos osztályhoz tartozó egyéneket akarta a korcsmai hitelezés utján való károsodástól megóvni, nem pedig az ez osztályhoz nem tartozókat, a kikre nézve az általános magánjogi elvek fennállanak; ennélfogva tekintve azt, hogy az első biróság felperes keresetével csakis az 1883. évi XXV. t.-czikk 22. és 23. §-aira alapított indok alapján utasíttatott el, S. J. földbirtokos alperes irányában azonban a fentebb emiitett indoknál fogva a hivatkozott törvény alkalmazást nem nyerhet, kellett az elsőbirósági ítéletet megváltoztatni, félperes kereseti jogának megállapításával, a jelen pert érdemileg elbirálandónak kimondani s ebből folyólag a kir. járásbíróságot szabályszerű további eljárásra utasítani. A Curia fenti számú határozatával a kir. tábla Ítéletét az abban felhozott indokoknál fogva, de különösen azért hagyta helyben, mert alperes, — olyan megrendelő, kinek rendeletére más személyek részére lettek a kérdéses italok kiszolgáltatva,— idéztetvén perbe, reá nézve az 1883. évi XXV. t.-cz. IV. fejezete alkalmazást nem nyerhet. Országos könyöradomány gyűjtésének csupán általános, mintegy országos jelleget öltött nagymérvű elemi csapások eseteiben van helye. Helyi jellegű csapások esetében csakis a törvényhatóság területén való gyűjtés engedélyezhető. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 75,986. sz. határozata: A vármegye alispánjának azon felterjesztése nyomán, melyben a vihar és jég által károsodott Dráva-Szt.-Márton és Sztára község lakosai számára országos-könyöradomány gyüjthetésére kér engedélyt, értesítem a vármegye közönségét, hogy miután országos könyöradomány-gyüjtés elrendelésének csupán általános s mintegy országos jelleget öltő nagyobb mérvű elemi csapások esetében van helye, ennélfogva valamint tekintettel arra is, hogy