Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 422 ­ad vagy igér ajándékot, hogy ez kötelességót megszegje; tekintve, hogy az elsőfokban itélő kir. törvényszéknek a fővárosi rendőri hivatalhoz, az ez irányban fennálló városi szabályrendeletek ismertetése végett intézett fel­hívására 1884. évi május hó 8-án kelt 3597/884. szám alatti átirata szerint közvetlen az utczára nyiló bordélyüzlet ajtajának el nem zárása csak azon esetben esik rendőri büntetés alá, ha az ajtó befüggönyözve nincs: mi a jelen esetben a hivatalos közeg által nem is állíttatván, feljelentésnek ez okból nem volt helye; tekintve, hogy a fővárosi rendőrségnek 1884. évi 38,794. iktató szám alatti átiratából nem állapitható meg. hogy a kéjhölgy­nek a bordélyház ajtaja előtti tartózkodása büntetendő cselekményt képez, vádlott felmentendő volt. A törvény által alkotott hatóságok (községi hatóság) ellen nyilvánosan elkövetett meggyalázó cselekmény nyilvános becsületsértést képez és a btk. 262. §-a alapján fog­házzal és pénzbüntetéssel büntetendő. A m. kir. Curia 1891. évi 1822. sz. határozata: B. József egyik lovát a községi irodába vitte azon szándékkal, hogy a ló a községi biró távollétében hivataloskodjék. Vádlott beismerte a cse­lekmény elkövetését és csak azzal védekezett, hogy nagyon megharagudott, mert több napi sürgetés daczára a községi birótól leánya számára erkölcsi bizonyítványt nem tudott kapni. A kir. törvényszék s a kir. Ítélőtábla a kir. Curia is B. Józsefet nyilvános becsületsértés miatt egy havi fogházra és tiz frt pénzbüntetésre ítélte, mert a vádbeli cselekmény J. község hatóságára nézve meggyalázó és mert ezt vádlott a község irodájában és többek jelen­létében követte el. A község által mezőrendőrségi teendők ellátására alkalmazott egyének közhiva­talnokoknak tekintendők s e minőségükben megvesztegetésük büntetendő. A m. kir. Curia 1891. évi 11,002. sz. határozata: T. A. és M. V., mint mezőrendőri teendők ellátására alkalmazott köz­ségi csőszök, több ökröt találtak tilalmasban; noha szerződési kötelezett­ségük szerint a mezei károk iránt a kártevőkkel kiegyezni jogosítva nem voltak, mégis az ökrök tulajdonosaival 8 frtban kiegyeztek és marháikat kiadták. Az illető község megvesztegetés czimén vádat emelt nevezett cső­szök ellen. Ez ügyben a kir. tábla és a kir. Curia vádlottakat 6 hónapi fog­házra és állásuk elvesztésére stb. ítélte és pedig azon döntő indoknál fogva, mivel az 1886. évi XXII. t.-cz. 21. §-ának 9. pontja szerint a község a mezei rendőrséget is kezelvén, az ezen teendők ellátására felfogadott csőszök köz­hivatalnokoknak tekintendők s e minőségükben elkövetett megvesztegetésért büntetendők.

Next

/
Thumbnails
Contents