Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 409 talos hatalommali visszaélés czimén panaszt emelt. A törvényszék S. E. és M. P. községi elöljárókat a btk. 475. §-a alapján a hivatalos hatalommal való visszaélés vétségében bűnösöknek mondta ki s azon enyhítő körülmények figyelembe vételével, mikép hivatalkodásuk tulbuzgalmával követték el ezen jogtalan eljárásukat, és alantas műveltségük miatt a kiszabott büntetés jogtalanságát megitélni képesek nem voltak, tizennégy napi fogságra s viselt hivataluk elvesztésére Ítélte. A kir. tábla, valamint a Curia az elsőbiróság ezen Ítéletét helybenhagyta. Rendőrközeg, ha tervényes felsöbbsége rendelete alapján jár el: bűnvádi nton felelősségre nem vonható. A m. kir. Curia 1891. évi 7673. sz. határozata : H. István rendőr 1886. évi márczius havában a lopás gyanúja miatt letartóztatott M. Anna 16 éves hajadont beismerő vallomásra birandó, vasra verte és a vasat panaszos leány kezére oly erősen szorította, hogy az vérzett is. A kir. törvényszék ezért H. Istvánt a btkv 473. §-a alapján hivatali hatalommal való visszaélés tényálladéka alapján vád alá helyezte. A kir. tábla azonban, tekintettel arra, hogy H. István a vádbeli cselekményt B. Gyula csendőrbiztos határozott parancsára követte el; tekintettel arra. hogy nevezett vádlott ily körülmények között törvényes felsőbbségének jogos hatáskörében kiadott rendeletét teljesítette: az első bíróság határozatát megváltoztatta és H. István ellen a további bűnvádi eljárást megszüntette. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. tábla határozatát helybenhagyta. Hivatalos hatalommal elkövetett személyes szabadság megsértésének fogalma «eifogás», ((letartóztatás» alatt, valakinek fizikai erővel vagy hatósági tekintélylyel abban való akadályozása értetik, hogy az illető tartózkodási helye fölött saját akarata szerint rendelkezzék, tehát holléte, maradása vagy menetele tekintetében közhatósági kényszer alá van helyezve. A m. kir. Curia 1886. évi 9417. sz. határozata: A kecskeméti törvényszék: Sz. Mihály a btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vétségében s a büntetőtörvénykönyv 473. §-ában meghatározott hivatalos hatalommali visszaélés vétségében vétkesnek kimondatik és ezen tettéért a btk. 91. §-ának alkalmazása mellett a btörvénykönyv 96., 97., 202., 193., 473. és 484. §-ai alapján összbüntetésül 8 napi fogházra s viselt rendőri hivatalának elvesztésére Ítéltetik, stb. Kir. tábla: a kir. törvényszék Ítéletét annyiban megváltoztatja, a mennyiben vádlottat a btk. 193. §-ába ütköző személyes szabadság megsértésének vádja és következményei alól felmenti és csupán a btk. 473. §-ában meghatározott hivatalos hatalommal való visszaélés vétségében mondja ki bűnösnek, büntetését mindazonáltal 14 napi fogházra emeli fel. Indokok: Vádlottnak részben önkényt beismert, részben V. János, B. József, T. Imre és Sz. Gyula tanuk által bizonyított abbeli cselekménye ugyanis, hogy mint Cz. városi rendőr ezen szolgálata gyakorlatában 1885. évi nov. 1-én M. János ottani lako» felszólítására M. Ferencz ugyanottani lakost a rendőrkapitányság elé kisérm akarván, azt e czélból mintegy 20 lépésnyire maga előtt hajtotta és e közben kezével és fegyvere agyával lökdöste, mignem Sz. Gyula felszólitására