Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 391 — iránt beperelte. A bíróság a perbeli bizonyítékok alapján az 1876. évi XIII. t.-cz. alkalmazásával alperest azon indokból marasztalta, mert a külső cselédek szolgálati éve, ha a szolgálati szerződésben más ki nem köttetett, a szolgálatba lépés napjától számitandó egy évig tart, az ily cselédnek pedig a szolgálati év lefolyása előtt ok nélkül felmondó gazda, a hátralevő szolgálati évre eső minden bérét tartozik megfizetni. A budapesti kir. Ítélőtábla az első bíróság eljárását hivatalból megsemmisítette és a keresetnek visszaadását rendelte el. Mert a keresetileg érvényesített követelés szolgálati viszonyból eredő bérkövetelést képez, a gazda és cselédek közt fenforgó bérkövetelés iránti követelések pedig az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. §-a szerint első sorban közigazgatási uton érvényesitendők; felperes pedig azt, hogy eme közigazgatási eljárás már megtörtént volna, nem bizonyítja. A kir. Curia fenti számú határozatában a budapesti kir. ítélőtábla végzésének megváltoztatásával, az ügyet a polgári bíróság hatósága alá tartozónak mondta ki s utasította a kir. itélő táblát, hogy a pert érdemileg bírálja el és ujabb határozatot hozzon. Mert felperes cselédi minősége az 1876. évi XIII. t.-czikk 1. §-a értelmében meg nem állapitható, minthogy felperes alperesnél mint kovács volt folytonos, de nem háztartási vagy gazdasági szolgálatra lekötelezve és így mint iparos-munkás az idézett törvény 3. §-a b) pontja értelmében cselédnek nem tekintethetik. Ezen okból a felek közti vitás kérdés elintézése az idézett törvény 115. §-a alapján a közigazgatási hatóság alá nem tartozik. Aki nem bérfizetésért, hanem jutalom Ígérete ellenében szegődik gazdaság körüli szolgálatok teljesítésére, cselédnek nem tekinthető. A m. kir. minisztertanács 1888. évi aug. 16-án hozott határozata. (Közölve az I. kötet 142. lapján.) Jószágkezelő cselédnek nem tekinthető. A m. kir. minisztertanács 1884. évi márcz. 8-án hozott határozata. (Közölve az I. kötet 144. lapján.) Annak megállapításánál, hogy valaki gazdatisztnek vagy cselédnek tekintessék-e, csakis maga a szolgálat, melyre alkalmazva lett, nem pedig a'feltételezett tudományos előkészültségnek tényleges megszerzése vagy meg nem szerzése irányadó. A m. kir. Curia 1892. évi 28,687. sz. határozata: A szombathelyi kir. törvényszék N. Lajosnak Sz. István elleni peréljen a birói illetőségét leszállította következő indokok alapján: Felperes a tárgyalás során maga beismerte, hogy gazdasági intézetbe nem járt, gazdasági képesítési oklevelet nem nyert s mindössze három elemi iskolát végzett. — Tekintve pedig, hogy felperes ezen beismerésével szemben gazdatisztnek nem tekinthető, miután a gazdatiszti minőség magasabb műveltséget feltételez, mint a milyennel felperes rendelkezik, mit meg nem változtat azon tény, hogy alperest ispánnak nevezik, ezeknél fogva alperes nem tartozván ama kivételek közé, melyeket az 1876. évi XIII. t.-cz. 2. § cselédekre nézve megállapított, a birói illetőséget az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. § értelmében