Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 392 ­leszállítani kellett annál is inkább, mert a^nagymélt. m. kii'. Curia kimondotta, (Dtár XVII. 25.), hogy a cselédnek a gazda ellen hátralékos bér iránti köve­telése akkor sem tartozik a polgári bíróságok illetékessége alá, ha a szolgá­lati viszony megszűnt (1891. évi október hó 6-án 8584. szám alatt). A győri kir. ítélőtábla az elsőbiróság végzését megváltoztatta, az eljáró kir. járás­bíróságnak illetékességét megállapította, a bíróságot további szabályszerű ^eljárásra utasította, mert: Az 1876. évi XIII. t.-cz. 3. § a) pontjához képest nem tekintethetnek cselédnek azok, 1> ik tudományos előkészültséget s általában magasb műveltséget feltételező szolgálatokat teljesítenek. Alperes nem vonta kétségbe, hogy felperest a bemutatott szerződés szerint ispánnak fogadta fel és ispáni szolgálatra alkalmazta, mely szolgálat a gazdasági szakmában tudományos előkészültséget s magasb műveltséget feltételez; a gazdatiszti, vagy cselédi minőség megállapításánál pedig csakis maga a szolgálat, melyre valaki alkalmaztatott, nem pedig a feltételezett tudományos előkészültség­nek tényleges megszerzése, vagy meg nem szerzése lehet irányadó, s így habár felperes beismerte, hogy magasabb tanintézetet nem látogatott, az 1876. évi XIII. t.-cz. 1. §-ában jelzett cselédnek nem tekinthető. Ezeknél fogva az 1876. évi XIII. t.-cz. 115. § ára alapított alperesi kifogásnak helyt adni nem lehetett s az elsőbiróság illetékességét megállapítani kellett. A m. kir. Curia fenti számú határozatával a másodbiróság végzését indokainál fogva helybenhagyta. A pinczemester cselédnek nem tekinthető, minthogy az ily minőségben való alkal­mazás megfelelő szakismeretet és szakképzettséget feltételez. Ennélfogva főnöke ellene vélt követelésének érvényesítése közigazgatási útra nem tartozik. A m. kir. Curia 1891. évi 4524. sz. határozata: S. Bálint pinczemester fizetése iránt gr. Zs. Róbert ellen a kir. járás­bíróság előtt pert indított. Az első bíróság érdemben ítéletet hozott. A kir. tábla az első bíróság ítéletét megsemmisítette és felperest, minthogy évi bérfizetés iránt indította keresetét, az 1876. évi XIII. t.-cz. I. és 3. szaka­szának egybevetéséből cselédnek minősítette, követelésével közigazgatási útra utasította,. A kir. Curia fenti határozatával a másodbiróság végzését megváltoztatta és utasította, hogy érdemlegesen bírálja el a pert, mert fel­peres alperesnél mint pinczemester volt alkalmazva. Minthogy pedig ezen minőségben való alkalmazás megfelelő szakismeretet és szakképzettsége feltételez, ennélfogva cselédnek nem tekinthető s ehhez képest közigazgatást útra nem utasítható. A szállodákban alkalmazott szobaleányok, habár bérfizetés nélkül alkalmaztatnak is, figyelemmel az 1876. évi XIII. törvényczikk 1. és 3. §-ára, cselédeknek tekinten­dők s az utánuk felmerült gyógyköltségek megtéritése a cselédekre nézve fennálló sza­bályok alá esik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 16,607. sz. határozata: A sz. kir. város tanácsának előterjesztésére, a közlött iratok visszakül­dése mellett értesítem a sz. kir. város közönségét, hogy a szállodákban alkal­mazott szobaleányok, habár bérfizetés nélkül alkalmaztatnak is, tekintettel az 1876. évi XIII. t.-cz. 1. és 3. §-ára, cselédeknek tekintendők, mert a szoba­leány háztartási személyes és folytonos szolgálatot teljesít, ezért lakást é3

Next

/
Thumbnails
Contents