Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

val igazolást nyert, miszerint T. Mátyás a nevezett biztosnak azon Írásbeli utasítást adta, hogy a letartóztatott nőt igazolványának bemutatása után bocsássa szabadon, az útlevél másnap reggel N. J. által, ki Cz. Máriát mint kéjhölgyet kitartotta, Z. Jánosnak házánál bemutattatván, Cz. Mária elbocsáttatott. Minthogy T. Mátyásnak mint községi bírónak jogában és kötelességében állott közrendőri tekintetből Cz. Máriának, mint útlevél nélküli kéjhölgynek, letartóztatása, annálfogva vádlott ellen a bűnvádi további eljárás beszüntetendő volt. További felebbezés folytán a budapesti kir. tábla és a Curia fenti számú határozatával az első bíróság ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. A községi biró a hivatalos helyiségben rakonczátlankodó felet kikisértetheti, sőt rendbüntetésképen az őrszobában rövid ideig le is tartóztathatja. A m. kir. Curia 1887. évi 2752. sz. határozata: Miután vádlott sértett felet a hivatalos helyiségből csupán kikísértette, de el nem csukatta, a rövid tartamú, még pedig az őrszobában töltött letartóztatást pedig sértett fél goromba és rakonczátlan magaviselete fékezése gyanánt mint rendbüntetést alkalmazta, azt pedig, hogy vádlott mint községi biró hivatalos tekintélyének megóvása végett a közrend érdekében rendbüntetést ne alkalmazhasson, megtagadni nem lehet, mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik és vádlott a btk. 193. §. szerint meghatározott személyes szabadság megsértése vádja alól — büntetendő cselekmény esete nem forogván fenn, — felmentetik. A községi biró a községi hatóság tekintélyének fentartása érdekében jogositva van a hivatali eljárása közben botrányos magaviseletet tanusitó felek ellenében rendbüntetésül elzárást alkalmazni, miért is a községi biró ama ténye, hogy a tiszteletlen magaviseletű felet rövid időre elzáratja, a btk. 193. §-ában körülirt személyes szabadság megsértésének vétségét meg nem állapitja. A m. kir. Curia 1894. évi 6164. sz. határozata: M. J. községi biró B. Reginát több izben idéztette eredménytelenül személyes megjelenésre. B. Regina végre önként megjelent a községházában és pedig éppen oly alkalommal, midőn ott képviselőtestületi ülés tartatott. Követelte azonnali elővételét. A községi biró várakozásra utasította, mire B. Regina az ülésbe behatolt s folyton a csendet zavarta. Miután a községi biró többszöri rendreutasitásai daczára sem hagyott fel a csendzavarással, M. J. községi biró néhány órára a községi zárkába csukatta. B. Regina ezért M. J. községi biró ellen személyes szabadság megsértése czimén bűnvádi feljelentést tett s befejezett tárgyalás rendén a pécsi királyi törvényszék M. J. községi bírót a személyes szabadság megsértésének bűntettében elmarasztalta és egy havi fogságra s három havi hivatalvesztésre Ítélte. Az ítélet döntő indokát az képezte, hogy a panaszos nő semmi olyat nem követett el, mely a községi bírót az ő letartóztatására feljogosította volna. A pécsi kir. tábla s a királyi Curia az első bíróság ítéletének megváltoztatásával M. J. községi bírót felmentette és pedig a következő indokokból: Tekintettel arra, hogy a községi biró a községi hatóság tekintélyének fentartása érdekében jogositva van a hivatali eljárása közben botrányos magaviseletet tanusitó felek ellenében rendbüntetésül elzárást alkalmazni; tekintettel továbbá