Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 377 szosok íelebbezésére a budapesti kir. Ítélőtábla fenti szám alatt az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyta; tekintve, hogy R. Béla, mint közbiztonsági tisztviselő, a nála tett feljelentés folytán tartóztatta le panaszosokat, és másnap az illetékes kir. járásbírósághoz őket átkísértette; tehát a fennálló joggyakorlat szerint törvényesen járt el. Kihágás miatt rendes lakhelylyel biró egyén a rendőrség által le nem tartóztatható. A m. kir. Curia 1889. évi 6952. sz. határozata: B. J. vádlott egy hatósági nyilvánosan közzé tett hirdetményt a falról letépett, s a midőn e miatt őt Sz. J. utczai rendőr bekísérni akarta volna, annak nemcsak ellenszegült, hanem a nála levő favágó fejszét reá emelte, sőt többszörösen feléje vágott, ugy, hogy csak az épen arra menő polgármesternek sikerült vádlottat engedelmességre kényszeríteni. Ezért vádlott ellen a kir. törvényszék előtt panasz emeltetett s megtartott tárgyalás után a btkv. 165. §-a alapján hatóság elleni erőszak bűntettében, továbbá a kbtk. 47. §-ába ütköző hatóság elleni kihágásban bűnösnek mondatott ki és 7 havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre Ítéltetett. A budapesti kir. Ítélőtábla az első bíróság ítéletét helybenhagyta. A Curia fenti számú határozatával a két alsó bíróság ítéletét megváltoztatta és vádlottat csupán a kbt. 47. §-ába ütköző kihágás miatt marasztalta el. ítéletének indokai következők: Vádlott a hatósági hirdetménynek letépése által kihágást és igy oly cselekményt követett el, a mely miatt a különben is mint rendes lakhelylyel biró és a rendőrök előtt ismeretes egyén ellenében, annak letartóztatása és személyes szabadságától való megfosztása, sem a büntető törvényekben, sem pedig a bűnvádi eljárási gyakorlatban indokát nem találja, A rendőrnek arra nézve, hogy vádlottat a városházához bekísérje, a felettes hatóságától sem utasítása avagy külön megbízatása nem volt és igy az őtet elfogni szándékozó Sz. J. rendőr ez által nemcsak hogy szabályellenesen, hanem szolgálati körét tulhágva, vádlott ellenében jogtalanul járt el. A közigazgatási tisztviselőnek, mint rendőri közegnek, joga van a közrend megzavarása esetén, az abban tényleg résztvevőket letartóztatni, esetleg az illetékes büntető birósághoz bekisértetni. A m. kir. Curia 1887. évi 1231. sz. határozata: Tekintve azt, hogy a másodbirósági végzésben kiemelt körülmények igazolják N. Bertalan járási szolgabíró azon állítását, mely szerint a panaszlók letartóztatását s a vámosmikolai kir. járásbirósághozi átkisértetését azon okból rendelte el, mert P. György képviselőjelölt I.-Pásztón 1884. évi május 21-én a községi biró háza előtt tartott beszéde alkalmával a két ellenfeles képviselőjelölt pártolói között zavar és dulakodás támadván, nevezett szolgabírónak részint saját közvetlen tapasztalata, részint másoktól vett értesítéseknél fogva attól kellett tartania, hogy a versengő dulakodás, ha akadály nem tétetik, a közrend ártalmára veszélyes fordulatot veend; továbbá, hogy a kőrútjában levő képviselőjelölt ellenében nyilvánított rendzavaró tüntetéseknek szitói a már éppen nevezett egyének voltak; mint járási szolgabíró a rend fentartása iránt felelős lévén, köteles volt további zavaroknak letartóztatás által is elejét venni; tekintve továbbá, hogy habár a letartóztatás