Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

egyenesen «letartóztatását» rendelte el; tekintve, hogy T. Sándor, ezen letartóztatási parancs következtében a fegyveres csendőrök által tényleg letartóztatott s az ezek száraára kiadott szabály értelmében azon községből, a melyben lakása van — a szolgabiróság székhelyére — fegyveres őrizet alatt szállíttatott; tekintve, hogy azon körülmény, vájjon a letartóztatottat kisérő csendőrnek fegyvere szuronynyal volt-e ellátva vagy nem s vájjon a csendőr már a faluban benn vagy csak azon kivül ült-e fel azon kocsira, a melyen a letartóztatott egyént a letartóztatást elrendelő hatóság elé szállította: a letartóztatás lényegét, a polgár személyes szabadságának a közhatalom kényszerintézkedése által való korlátozását nem változtatja meg; tekintve, hogy a T. elleni eljárás alapját, a szolgabírónak saját beismerése, de az iratok szerint is, a kbtk. 46. §-a alá esőnek állított, tehát csupán pénzbüntetéssel büntetendő kihágás képezte; tekintve, hogy a csupán pénzbüntetéssel büntethető kihágások miatti eljárás esetére a belügyminiszteri rendelet 45. §-a szerint, a letartóztatás elrendelése feltétlenül és minden félreértést vagy tévedést kizáró határozottsággal egyenesen meg van tiltva ; tekintve, hogy e szerint T. Sándornak N. N. szolgabíró által elrendelt letartóztatása, a törvényt pótló rendelet egyenes tilalma daczára foganatosittatott; tekintve, hogy a btk. 193. §-a szerint valakinek a közhivatalnok által, hivatali hatáskörében — a törvény vagy a törvényerejű rendelet megsértésével — e szerint hivatali hatalmával való visszaéléssel, elrendelt és foganatosított letartóztatása a személyes szabadságának közhivatalnok általi megsértése vétségét képezi; tekintve, hogy a vizsgálat nyomatékos bizonyítékokat szolgáltatott arra, hogy N. N. a cselekmény elkövetése miatt alaposan vádoltassék. a kir. ítélőtábla végzése ezen indokoknál fogva helybenhagyatik. A rendőrség, megyékben a szolgabiróság fel van jogosítva, ha büntetendő cselekmény (csalás s okirathamisitás) jelenségeit észleli, a gyanusitott egyén előzetes letartóztatását elrendelni. A szolgabiró e jogot a szabályszerű formaszerüségek megtartásával gyakorolván s a letartóztatottat haladéktalanul bíróságának átadván: ellenében a személyes szabadság megsértésének jogalapja fenn nem forog. A megbilincseltetés indokolt, midőn a panaszlott azzal fenyegetődzik, hogy letartóztatásának tettleg ellenszegülni fog. A budapesti kir. ítélőtábla 1885. évi 39,683. sz. határozata: A nyitrai kir. törvényszék K. és társa által R. Béla szolgabiró ellen személyes szabadság megsértése miatt tett feljelentésre a kir. ügyészségi indítvány nyomán az elrendelt nyomozást megszüntette a következő indokolással: A feljelentés tárgya az, hogy a panaszlókat a szolgabiró 1883. évi július 21-én törvényellenesen letartóztatta, megbilincseltette s másnap a járásbírósághoz bekisértette. Az előiratokból azonban kitűnik, hogy panaszosok csalás s okmányhamisitás miatt feljelentettek a szolgabirónái, ki tehát ellenük a nyomozást foganatosította, őket jegyzőkönyvileg kihallgatta s nehogy a vizsgálat sikerét meghiúsítsák, szabályszerű végzéssel letartóztatta s a járásbírósághoz bekisértette. Már pedig a rendőrség, tehát megyékben a szolgabiró, fel van jogosítva, ha büntetendő cselekmény, jelenségét észleli, a gyanusitott egyén előzetes letartóztatását elrendelni. És az, hogy megbilincseltették, indokolva van azzal, hogy panaszosok gorombáskodtak, sőt kijelentették, hogy letartóztatásuknak tettleg ellenszegülni fognak. Pana-