Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 368 — tjkvben felvett 712. hrsz. ingatlanhoz tartozó kertje körül kőfalat építtetve, azt elfoglalták. Minthogy azonban alperesek a kérdéses kőfalat csakis az illetékes közigazgatási hatóság engedélyével építtették, felperes tartozott volna bebizonyítani, hogy ő ezen építkezés ellen akár személyesen, akár megbízottja által annak idején tiltakozott és hogy alperesek a tiltakozás ellenére folytatták az építkezést. Tekintve, hogy felperes ezt a per során bebizonyítani meg sem kísérelte, a panaszóit önhatalmú foglalás ténye meg nem állapitható, miért is mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítani kellett, és pedig annyival inkább, mert a per adataiból, de a felek érveléseiből is az tűnik ki, hogy a felek közt felmerült vita tárgyát tulajdonképen az abrudbányai 328. sz. tjkönyvből az 1028. sz. tjkönyvbe átjegyzett, előbb S. Katalin s-utóbb alperesek nevére bevezetett 710. hrszámu ingatlan képezi. Felperes ugyanis a per során azt állítja, hogy a jelzett 710. hrsz. ingatlan tévesen lett alperesek neyére telekkönyvbe bevezetve, mivel az alpereseket abból csak a telekkönyvben kitüntetett 50 négyszögöl, a többi pedig a felperest illeti meg. — Felperesnek ezen érvelése azonban jelen perben nem volt figyelembe vehető, mert a felek közt a kérdéses ingatlant illetőleg felmerült vitás kérdésnek, illetve annak megbirálása, vájjon felperest a 710. hrsz. ingatlanból megilleti-e valami s ha igen: mennyi, jelen sommás visszahelyezési per keretén kívül esik. Csatornaépítésre vonatkozó ügyekben hozott városi tanácsi határozat felülvizsgálatára nem a közgyűlés, hanem a közigazgatási bizottság az illetékes. A m. kir. belügymininiszter 1886. évi 12,285. sz. határozata: A város törvényhatósági bizottságának határozatát, mely szerint Kayser Lajos ottani háztulajdonos csatornaépítési költség megtérítése czimén tőle követelt összeg ügyében beadott felfolyamodványával elutasittatott, az érdekelt fél által beadott felfolyamodvány folytán felülvizsgálat alá vévén: az idézett határozatot illetékességi szempontból feloldom; mert a fenforgó ügyben az 1876. évi VI. t.-cz. 58. §-ának a) és c) pontjai értelmében nem a közgyűlés, hanem a közigazgatási bizottság van hivatva másodfokulag határozni. Kis- és nagyközségekben az építészeti rendészet nem a községek, hanem a járási főszolgabíró hatáskörébe tartozik; minélfogva ily ügyekben elsőfokú határozatot a községek nem hozhatnak. A. m. kir. belügyminiszter 1894. évi 17,781. sz. határozata: A vármegye törvényhatósági bizottságának határozatát, melylyel Ettyek község képviselőtestületének azon határozata, mely szerint egy pásztorháznak és bikaistállónak a kálvária mellett leendő építésére engedély adatott, megsemmisíttetett s az építési engedély megtagadtatott, R. József és társai n—i lakosok íelfolyamodása folytán felülvizsgálván, mindkét határozatát megsemmisítem, s jelen ügyet az érdekeltek meghallgatása, esetleg helyszíni szemle megtartása és szabályszerű tárgyalás után uj elsőfokú határozat hozatala végett az illetékes járási főszolgabírónak kiadni rendelem. Mert az 1886. évi XXII. t.-cz. 21. §-ának g) pontjából, egybevetve ugyanazon t.-cz. 22. §-ának a) pontjával kitűnik, hogy kis- és nagyközségek az építészeti rendőrséget nem gyakorolhatják, tehát építkezési ügyekben határozatot nem hozhatnak; minélfogva kis- és nagyközségekre nézve építkezési ügyekben