Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 314 lott ellen büntetés is lett volna kiszabandó; — ám végül a hiteles alakban csatolt eskütételi jegyzőkönyvi kivonat igazolása szerint a panaszlott szabályszerüleg felesketett erdőőr, és hogy ilyen minősége az állítólagos kihágás elkövetése idejében már nem állott volna fenn, bebizonyitva nem lett, és igy nevezett az emiitett 277/884. számú megyei szabályrendelet alapján sem lett volna elmarasztalható. Tilos orvvadászati eszközök, például csapdák, megtalálás esetén elkobzandók. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3286. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a kulai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet felebbezett részének módosításával, E. J. és T. J. földmivelők, tilos eszközökkel idegen vadászterületen engedély nélkül nyulakra vadászás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján, továbbá a kbtk. 12. §-a és a btk. 92. §-ának alkalmazása mellett, 5—5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 — 1 napi elzárásban, továbbá 11 frt 14 kr. eljárási és felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, végül a talált csapdák elkoboztatni rendeltették ; ugy a magán panaszos, valamint az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva oly módosítással h agyatik helyben, hogy a 11 frt 14 kr. költség, miután sem kérve, sem felszámítva nem lett, töröltetik. Vadászati kihágást elkövetőtől a nála talált lőfegyver mint bűnjel, a büntetésnek íolyományakép elkobzandó. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3679. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a Gyula városi rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, Cs. A. napszámos, idegen területen engedély nélkül vadászás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 40 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 4 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, végül tőle elvett lőfegyvere neki visszaadatni, azonban az Ítélet jogerőre emelkedése után, hivatkozással az 1883. évi XXIII. t.-cz. 36. §-ára Gyula város polgármesterével közöltetni rendeltetett, csupán a magán panaszos fél által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva helybenhagyatik, — mégis oly módosítással, hogy a panaszlottói elvett lőfegyver, az 1879. évi XL. t.-cz. 12. §-a és az 1878. évi V. t,-cz. 61. §-a alapján elkoboztatni, értékesíttetni és a pénzbüntetéssel azonos czélra fordíttatni rendeltetik. Vadászati kihágás miatt elmarasztaltaktól a lőfegyver elkobzása az 1879. évi XL. t.-cz. 12. §-ánál fogva az 1878. évi V. t.-cz. 61. §-án alapszik. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 8894. sz. határozata: Jelentésére, melyben kérdést intéz hozzám az iránt, hogy a vadászás által kihágást elkövetett egyéneknél talált lőfegyverek, tekintettel arra, hogy ez irányban sem az 1879. évi XL. t.-cz., sem az 1883. évi XX. és XXIII. t.-czikkek rendelkezést nem tartalmaznak, minő alapon kobzandók el, vála-