Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 315 — szolom vármegye alispánjának, miszerint a szóban levő intézkedés abban leli indokát, hogy az 1879. évi XL. t.-ez. 12. §-a értelmében a büntettek és vétségekről rendelkező büntetőtörvénykönyv általános határozatai, a mennyiben ezen (a kihágási) törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások eseteiben is alkalmazandók, a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. évi V. törvény általános határozatokat tartalmazó részében pedig a 61. §-ban kimondva van, hogy azon tárgyak, melyek bűntett vagy vétség elkövetésére szolgáltak, elkobzandók, ebből tehát az elkobzás ezen esetekben is világosan következik. A vadászati törvény 31. §-a alapján elkobzott vad. nem bocsátandó árverés alá és értéke sem fordítandó az illető szegényalap javára, hanem természetben a helyi szegények közt kiosztandó. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 6173. sz. határozata : Budapest főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a VI. ker. kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, L. L. vadkereskedő őznek tilalmi időben árulása, illetve nyilvános üzletében áruba bocsátása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján, 40 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemüzethetés esetében 4 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el; ellenben F. B. vadnak tilalmi időben vásárlása miatt ellene emelt vád s következményei alól felmentetett, s egyszersmind F. A. és R. Z. ellen az eljárás beszüntethetett; végül az elkobzott őz vételára a fővárosi szegényalap javára fordíttatni rendeltetett, — az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva helybenhagyatik, — megjegyeztetvén, hogy a tilalmi időben lefoglalt vad, az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a értelmében, a helyi szegények javára elkobzandó lévén, az elkobzott őz nem lett volna, mint azt az elsőfokú hatóság a jelen esetben tette, nyilvános árverezés alá bocsátandó. h) Egyéb határozatok. A vadak jogos szerzését bizonyitó igazolvány hiánya miatt nem büntetés kiszabásának, hanem más vadászati kihágás hiányában csupán a vadak elkobzásának van helye. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 2877. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az X. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával 8. Gy. kereskedő, az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a ellen elkövetett azon kihágás miatt, hogy tilalmi időben 4 drb császármadarat vásárolt, az idézett törvényczikk alapján 12 frt pénzbüntetésben, továbbá az 1883. évi XX. t.-cz. 38. §-a alapján kiadott 75,857/883. sz. belügyminiszteri rendelet ellen elkövetett azon kihágás miatt, hogy a nála talált vadkészlet jogos szerzését igazoló bizonyítványt előmutatni nem tudta, az emiitett belügyminiszteri rendelet értelmében 25 frt pénzbüntetésben, a kiszabott pénzbüntetések behajthatlansága esetén 4 napi elzárásban marasztaltatott el, s ezen kívül a nála talált összes vadak az X. városi szegényalap javára elkoboztatni és elárvereztetni