Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

forintig terjedő pénzbüntetéssel büntettessék, az ebnek elpusztitása tehát az ilyen esetben nincsen megengedve. De nem menti a nevezett terheltet a szolgálatadó urának B. Józsefnek állítólagos utasítása sem, mert oly utasítást, a mely törvénybe ütközik, a szolga urának parancsára sem köteles teljesíteni; a törvény nem tudásával pedig senki sem védekezhetik. Ezeknél fogva K. József terheltnek a fentebbiek szerint való vád alá helyezése is jogos. A kir. Curia fenti számú határozatával a kir. ítélő tábla végzését megváltoztatta és az első bíróság végzését hagyta helyben. Indokaiból kiemeljük a következőket: tekintve, hogy az 1883. évi XX. t.-cz. 16. §-a szerint a vadászatra jogosítottakon kívül senkinek sem szabad a vadászati területre ebeket bocsátani; tekintve, hogy ugyanezen törvényczikk 14. §-a szerint a vadászati területen talált kóbor ebeket a vadászatra jogosított elpusztíthatja; tekintve, hogy midőn a vádlott erdőkerülő a gazdája vadászterületén panaszló kutyáját lelőtte, az ott szabadon járt, minélfogva a másodbirósági végzés megváltoztatásinál az elsőbiróság végzése volt helybenhagyandó. Valakinek azon cselekménye, hogy kutyával nyulat fogatott el, nem képez vadászati kihágást, hanem a kbt. 127. §-ába ütköző és a kir. biróság által elbirálandó vétséget. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 5869. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a holicsi járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet megváltoztatásával. Sch. J. és Cs. P. idegen területen és tiltott időbeni vadászat és egy nyúlnak elfogatása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26.. 29. és 32. §-ai alapján 5—5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 — 1 napi elzárásban, továbbá 8 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik és az iratok az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek. Az Ítéletek feloldandók voltak, mert a vadászatról szóló és fennebb idézett t.-cz. 16. §-a szerint a vadászat csak lőfegyverrel vagy lóháton bárminemű vadászebek használatával gyakorolható; miután pedig a jelen esetben vádlottak egy nyulat fogattak el kutyával, a vadászati kihágás tényálladéka megállapítható nem volt, hanem a kbt. 127. §-ába ütköző vétséget látszik képezni, melynek elbírálása a biróság hatásköréhez tartozik. Az elfogott vadászeb tartási költségeinek megtérítése csak polgári per utján követelhető. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 6589. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az alvinczi járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet kiegészítésével id. D. M. czipész-mester, idegen területen engedély nélküli vadászat által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 16. §-a alapján 50 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 5 napi elzárásban, továbbá 11 frt 50 kr. eljárási és elfogott vadászebe után az elfogás napjától kezdődőleg minden napra 15 kr. tartási költség megfizetésében marasztaltatott el: az elmarasztalt felebbezése folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva oly módosítással hagyatik helyben, hogy a büntetés, — tekintettel panászlott vagyontalansá-