Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 309 — gára — 30 írtban, esetleg 3 napi elzárásban állapittatik meg; továbbá, hogy a kiszabott pénzbüntetés, miután az eszközölt póttárgyalás adatai szerint, a kihágás a f.-m.-váradjai határban követtetett el — felerészben Felső-M.Váradja község szegényei, másik felerészben pedig feljelentő javára esik; továbbá, hogy feljelentő az elfogott kutya tartási költségeire vonatkozó kártérítési követelésével a polgári perre utasittatik, mert annak megállapítása bővebb bizonyítást igényel. Idegen vadászterületre ment ebek lelövése vadászati kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 5709. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az n—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával. N. N. uradalmi erdőgyakornok, a -Ny. Ny. panasza következtében az uradalmi vadászterületre ment ebek lelövése miatt ellene emelt vadászati kihágás ' vádja s következményei alól felmentetett s panaszos Ny. Ny. panaszával és illetékesség hiánya miatt kártérítési követelésével elutasittatott, panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva azon módosítással hagyatik helyben, — hogy tekintettel arra, miszerint az 1883. évi XX. t.-cz. kihágást minősítő 26., 27., 28., 29., 30., 31. és 32. §-aiban oly rendelkezés, mely a vád tárgyává tett cselekményben vadászati kihágás jelenségeit csak mutatná is, nem foglaltatik: a határozat azon része, mely szerint N. N. a vadászati kihágás vádja alól felmentetett, megsemmisíttetik. f) Felelősség. Vadászati kihágást elkövető kiskorú fiu büntetéseért az atyja felelőssége ki nem mondható, ha nincs beigazolva, hogy a fiu a kihágásra atyja által használtatott fel. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2932. sz. határozata: A vármegj'e alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a borosjenői járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, Sz. T. idegen területen engedély nélkül vadászás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 25 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá Sz. N. a vadak fiainak elfogása miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 30. §-a alapján 10 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, s e mellett a II-odrendü vádlott ellen kiszabott 10 forint pénzbüntetés tekintetében, I-sőrendü vádlott mint másodrendű vádlott atyjának felelőssége az 1883. évi XX. t.-cz. 35. és 44. §-ai alapján megállapított, végül pedig az ítélet jogerőre emelkedése után, a fenforgó jövedéki kihágás megtorlása végett az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósággal közöltetni rendeltetett, — az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: a II-odrendü vádlottra nézve a 2608,890. Eln. számú itteni körrendelet és azzal kiadott utasítás értelmében érintetlenül hagyatik, I-sőrendü vádlottra nézve pedig indokainál fogva helybenhagyatik, — azonban oly módosítással, hogy az atyának, J. T.-nak felelőssége a fia Sz. N.