Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 307 pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében egy-egy napi elzárásban, továbbá Iszakov Atyun, Prekojacz Márku és Szűcs Mihálynak 1 — 1 írt, összesen 3 frt, tanuzási díj megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás alól felmentetik. Mert a puszta-őrök azon vallomásai, hogy egy agár egy nyulat fogott, továbbá egyik tanúnak azon vallomása, hogy azon agár a panaszlott tulajdonát képezi és hogy vádlottnak egy cselédje az agár által elfogott nyulat tanuktól követelte, nem állítja helyre a bizonyítást, hogy vádlott agarászott volna, annál kevésbé, mivel panaszlott, két tanú vallomása szerint azon időben, azaz április 14-én Kulán időzött. Midőn csupán ebekkel történik a tilos területen való vadászat, ezeknek az idegen vadászterületre való vitele, a vadásztörvény 32. §-a alapján külön büntetendő kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3852. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a csákovai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítéletben kiszabott büntetés leszállításával Cs. A. kutyáinak tiltott vadászterületre vitele által elkövetett vadászati kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 32. §-ai alapján 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében egy napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt szóbeli felebbezése folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva azon módosítással hagyatik helyben, hogy a büntetés egyedül a tilos területen való vadászat által elkövetett kihágás miatt, az idézett törvény 26. §-a alapján szabatik ki. Mert midőn a vadászat csupán ebekkel történik, ezeknek a vadászterületre vitele a hivatkozott t.-cz. 32. §-a alapján külön büntetendő kihágást nem képez. Az 1883. évi XX. t.-cz. szerint a vadászati területen íalált kóbor ebek, a vadászatra jogosított által elpusztíthatok, minélfogva a vadászterületen szabadon járó idegen kutya a kerülő által büntetlenül lelőhető. A m. kir. Curia 1892. évi 3551. sz. határozata: D. Miklós kopó kutyáját K. József kerülő a B. József kizárólagos vadászati területén, a vadászati jog birtokosának egyenes utasítása folytán lelőtte. D. Miklós ezért idegen vagyon rongálásának vétsége miatt büntető pert indított K. József kerülő ellen a beregszászi kir. törvényszék előtt. A törvényszék a folyamatba tett eljárást megszüntette, azon indokból, mivel K. József jogosan járt el, midőn D. Miklós szabadon járó vadászkutyáját e területen lelőtte. A kassai kir. tábla a törvényszék végzését megváltoztatta s a K. Józsefet vád alá helyezte következő indokokból: panaszlott a kérdéses kopó kutyát szándékosan lőtte meg, mi nyilván kitűnik abból, hogy előre kijelentette, miként kutyáját meglövi, hogy pedig eme tettet jogtalanul követte el, nyilvánvaló a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. megfelelő határozmányainak egybevetéséből, mely törvényczikknek 14. §-a csupán a kóbor, tehát a gazdátlanul futkozó ebeket engedi meg elpusztítani, ellenben az olyan ebekre nézve, a melyeket, mint a jelen esetben történt, .gazdák visznek valamely tilos vadászati térre, a hivatkozott törvényczikk 32. §-a azt rendeli, hogy az ekként vadászati kihágást elkövető gazda 1—10 20*