Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

§-a alapján 15 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárás­ban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, áz elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoz1 tattatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja s következményei alól felmen­tetik; mert a terhelő tanuk sem állitják azt, hogy vádlott az általa meg­hagyás következtében vezetett agárral szándékosan fogatott volna nyulat, sőt D. G. vadászatjogbérlő megerősíteni törekszik vádlott azon védekezését, hogy az agár, a mint egy kis nyulat fölugorni látott, elszakította a zsineget s így futott a nyul után és fogta azt el; vádlottra nézve tehát az, hogy nem véletlenségből, hanem szándékosan fogatott el a nyul, nem volt beiga­zolható, miért is őt a tilos időben való vadászat czimén terhére rótt kihágás vádja és következményei alól fel kellett menteni. A mi végül terhelő tanuk­nak — vádlott által tagadásba vett — azon állítását illeti, hogy látták a mint vádlott az elfogott nyulat felvette s magával elvitte, e miatt vádlott ellen az idézett t.-cz. 31. $-át alkalmazni nem lehet, mert még csak nem is állíttatik, hogy a kérdéses nyul vádlottnál találtatott volna, a mi pedig a most idézett $ alkalmazhatásának elengedhetetlen kelléke. Azon ténykörülmény, hogy a panaszlottak által űzőbe vett vad és az azt hajtó kopóik nyomai panaszosnak szomszédos vadászterületén kivehetők voltak, egymagában véve kihágás megállapítására nem elégséges. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1106. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az algyógyi járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, 0. A. bán­pataki és B. J. hárvi lakosok, idegen területen vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján I. r. vádlott 15 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, II. r. vádlott 10 írt pénzbüntetésben, nemfizet­hetés esetén 1 napi elzárásban, továbbá 2 frt 50 kr eljárási és a felmerül­hető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik, és panaszlottak a terhükre rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól tényálladék hiányában felmentetnek. Mert azon körülmény, hogy a panasz­lottak által űzőbe vett vaddisznó és az azt hajtó kopók nyoma panaszosnak szomszéd erdejében a nagy hóban kivehető volt, a nélkül, hogy az is beiga­zolást nyert volna, hogy panaszlottak is átmentek panaszos vadászterületére, nem állapítja meg az idegen területen vadászást; de nem volt büntethető panaszlottak cselekménye az idézett törvényczikk 32. §-a alapján se, mert vadászkutyáikat nem szándékosan vitték panaszos vadászati terére, hanem azok az előttük futó vaddisznót űzve mentek át oda. Azon tény, hogy valakinek az agara gazdája nélkül nyulat fogott s a nyul az agártól ugyanazon gazda cselédje által elvétetett, a gazda terhére vadászati kihágást nem foglal magában. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 1604. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a kulai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Schik János Frigyes idegen területen engedély nélkül és tiltott időben agárral való vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 29. §-ai alapján 10 és 5 írt

Next

/
Thumbnails
Contents