Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 305 gálása vétségével vádolt L. Ö. elleni itteni bűnügyet, 0. L. károsnak indokolt felebbezése folytán vizsgálat alá vévén, következőleg végzett: «A királyi tábla az elsőbiróság megszüntető végzését indokainál fogva helybenhagyja)). Kutyáknak idegen vadászterületre a törvényileg előirt nehezék nélkül vitele nem képez hivatalból üldözendő vadászati kihágást. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3182. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a nyitrai járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával Sp. J. földbirtokos, kutyáinak idegen vadászterületre nehezék nélkül vitele által elkövetett vadászati kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 16. §-a alapján 10 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: feloldatik és panaszlott az Ítéletben jelzett kihágás elkövetése miatt reá kiszabott büntetés alól felmentetik; — mert az 1883. évi XX. t.-cz. 39. §-a csak az ugyanezen törvényczikk 29., 30. és 31. §-aiban jelzett esetekben rendeli el hivatalos feljelentésre is az illetékes bíróságok előtti eljárást, s a jelen esetben a jogosult vadászati jogtulajdonos panaszfeljelentést nem tévén, az idézett törvényczikk 16. §-ában körülirt kihágás elkövetése miatt történt elmarasztalás alól panaszlott felmentendő volt. Vadászebek által elkövetett kihágás hivatalból nem üldözhető, hanem csak a panasztételre jogosultak feljelentésére inditható meg az eljárás. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 4151. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a lippai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Sch. Antal, vadászebek használásával elkövetett jogtalan vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 32. §-ai alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá 5 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: az elsőfokú ítélettel együtt feloldatik. W. Ignácz pénzügyőr panaszával elutasittatik s vádlott ellen a további eljárás megszüntettetik; mert a vádbeli cselekmény nem hivatalból, hanem az id. t.-cz. 39. §-a értelmében a vadászattulajdonos, vagy haszonbérlők, vagy haszonbérbeadók panaszára üldözendő kihágást képez : az iratokból pedig az, hogy panaszló ezen jogosítottak közé tartoznék, ki nem tűnvén, őt illetéktelen panaszával elutasítani s vádlott ellen a büntető eljárást megszüntetni kellett. Vadászati kerülőre rábizott agár által egy nyúlnak a vezető zsineg elszakitásával történt elfogása, vadászati kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 1245. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a Nánás város azndőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, J. B. vadásreti kerülő, tiltott időben való vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 29. u 20