Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

lottak névszermt B. K. és R. K., nyájtulajdonosok, a terhökre rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezménye alól felmentetnek; mert állításuk szerint ők a nyájőrző kutyákat szabályszerű kolonczczal ellátva adták át juhászaiknak, mit ezek maguk is beösmernek, — ennélfogva azért, hogy a nyájőrző kutyák szabálytalan kolonczczal találtattak idegen vadászterületen, csupán azon juhászok büntethetők, kiknek felügyeletére a kérdéses kutyák bízattak. Az ebeknek tilos vadászati téren kocsin való átvitele, ha az ebek a vadászati térre ki nem bocsáttatnak, még nem képez az 1883. évi XX. t-cz. 32. §-ába ütköző kihágást. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2799. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a zsombolyai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával 0. M. és K. N. ebeik idegen vadászterületre vitele miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 32. §-a alapján 0. M. 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban és K. N. 3 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá 7 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el az idézett törvényczikk 26. és 29. §>?-ai alapján ellenük emelt vád és következményei alól fölmentettek, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: K. N.-ra vonatkozó büntető részében megváltoztattatik s ezen vádlott a terhére rótt kihágás vádja s következményei alól — tekintettel arra, hogy vádlott ebét kocsin vitte, az pedig, hogy ebét a vadászterületre bocsátotta volna, mivel sem igazoltatott — felmentetik; eg3réb részében indokainál fogva helybenhagyatik. Kóbor ebnek, a saját vadászterületen való elpusztítása, a más vagyona megrongálása vétségének tényálladékát nem képezi. A budapesti kir. itélő-tábla 1888. évi 38,873. sz. határozata: 0 felsége a király nevében a zalaegerszegi kir. törvényszék mint büntető biróság, más vagyona megrongálásának vétségével terhelt L. Ö. elleni vizsgálati ügyben a kir. ügyész indítványa alapján, következőképpen végzett: A folyamatba tett bűnvádi eljárás fenyitendő cselekmény hiányában megszüntettetik; mert a vizsgálat adatai megerősítik vádlott L. Ö. abbeli védekezésének valódiságát, hogy nevezett a feljelentő 0. L. lovászi lakos kutyáját 1888. évi február hó 11-én, tehát az általános vadászati tilalom idején a saját vadászati területét képező Pincze és Völgyi községek határában a mezőn — s nem pedig mint feljelentő állítja az országúton — s oly körülmények között lőtte le, hogy annak közelében senki, kit a vadászterületen futkozó eb tulajdonosának tarthatott volna — nem tartózkodott; ily körülmények között azonban a panaszolt cselekmény — tekintettel a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 14. §-ában foglalt azon rendelkezésre, mely szerint a vadászatra jogosított a vadászati területen talált kóbor ebeket elpusztíthatja, — a más vagyona megrongálása vétségének tényálladékát nem képezheti és pedig annál kevésbé, mert panaszos 0. L. minthogy saját beismerése szerint is vadászatra ő egyáltalán nem jogosult, vadászebének az 1883. évi XX. t.-cz. 17. §. értelmében leendő kíméletére sem tarthatott igényt. A budapesti kir. itélő tábla idegen ingó vagyon szándékos megron-