Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 303 s panaszlott Csernits Pál az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Mert ha beigazoltnak vétetnék is, miszerint panaszlott kutyája több izben kóborolt a panaszosok által bérelt vadászterületen, mindazonáltal tekintve, hogy panaszosok nem is állítják, de a kihallgatott tanuk vallomásából sem tünt ki, hogy az ebet a vádlott szándékosan maga vitte vagy bocsátotta volna a reá nézve tilos vadászterületre, a jelen esetben a vadászatról szóló t.-cz. 32. §-ába ütköző kihágás tényálladéka vádlott terhére megállapíthatónak nem találtatik, a minél fogva őt a kihágás vádja és következményei alól fel kellett menteni. Vadászkutyával idegen vadászterületen való járás magában véve csak a vadászati törvény 32. §-a alapján büntethető, nem pedig egyúttal a 28. §. alapján is. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 2210. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a csenei járás főszolgabirája által hozott elsőfokú felmentő ítélet megváltoztatásával R, J. idegen vadászterületen vadászeb használásával űzött vadászat miatt, az 1883. évi XX t.-cz. 26. és 32. §-ai alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: akkép változtattatik meg, hog}" vádlott, vadászebének a reá nézve tilos vadászterületre vitele által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 32. §-a alapján 5 frt, 15 nap és végrehajtás terhe alatt fizetendő pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban elmarasztaltatik; ellenben az id. t.-cz. 26. §-a alapján másodhatóságilag terhére rótt kihágás vádja alól felmentetik; mert vádlottra nézve csakis az nyert törvényszerű beigazolást, hogy ebével panaszos vadászterületén járt; az ellenben, hogy ott vadászott volna, beigazoltnak nem volt vehető S. A. tanú egyedüli vallomásával, miután E. P. tanú azt, hogy vádlott a lövést panaszos területén tette volna, határozottan állítani nem meri, a többi tanuk pedig a vadászat fényére nézve nem tudnak nyilatkozni. Nyájtulajdonosok, kik nyájörző kutyáikat szabályszerű kolonczczal ellátva adták át juhászaiknak, nem büntethetők azért, ha az illető kutyák mégis szabálytalan kolonczczal találtattak idegen vadászterületen, hanem egyedül a juhászok. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1164. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a fehértemplomi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával P. St. és K. D. koloncztalan és szabálytalan kolonczczal ellátott nyájőrző kutyáknak idegen vadászterületre bocsátása miatt az 1883. évi XX. t.-czikk 16., 32. és 33. §-ai alapján fejenkint 6 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban, B. K. és Zs. Sz. ugyanazon kihágásért és ugyanazon törvényszakasz alapján fejenként 21—21 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban; B. K. és D. J. ugyanazon kihágásért és ugyanazon törvényszakasz alapján fejenként 12 frt pénzbüntetésben nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, a B. K. és R. K. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: nem felebbezett részében érintetlenül hagyatik, felebbezett részében pedig megváltoztattatfk és panasz-