Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)
— 299 vadászat által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 29. §-a alapján 15 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, egy őzbak meglövése miatt pedig az idézett t.-cz. 31. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá vádlott társával egyetemlegesen 9 frt 50 kr. eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az iratok pedig a fenforgó jövedéki kihágás elbirálása végett az illetékes m. kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeltettek, a feljelentő Sz. A. Írásbeli felebbezése folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva azon változtatással hagyatik helyben, hogy Sz. P. a hivatkozott törvény 31. §-a alapján kiszabott 20 frt pénzbüntetés alól felmentetik. Mert ezen törvényszakasz alapján csak azon egyén büntethető, a kinél a tiltott időben lőtt vad találtatik; minthogy pedig a jelen esetben a kérdéses őz nem panaszlott Sz. F.-nél találtatott, őt az idézett törvényszakasz alapján kiszabott büntetés alól fel kellett menteni. Tiltott időben nem egész hasznos vadnak, hanem abból egy résznek vétele, a megvett rész mennyiségéhez képest büntetendő. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 3297. sz. határozata: Budapest főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával özv. L. Antalné, született M. Mária, vadásztilalmi időben szarvasvadnak vétele miatt az 1883. évi XX. t.-cz 9. §-a a) és b) pontjai és 31. §-a alapján 50 forint pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetén 5 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: akkép módosittatik, hogy miután a vizsgálat adataiból kétségtelenül kitűnt, miszerint a panaszlott nő nem egész vadat, hanem csak egy kis részt vett s illetve csak ennyi találtatott birtokában, az egész vadnak birtokában pedig egyáltalán nem volt, mert az eljárás folyamán be lett bizonyítva, hogy a hust kitől vette, ennek mérvéhez és mennyiségéhez képest aránylagosan a törvény által szarvasvadra kiszabott 50 frt 5 frt pénzbüntetésre, behajthatlanság esetére 1 napi elzárásra mérsékelve leszállittatik. A vadászati törvény 31. §-a alapján egyes vadak elejtése miatt kiszabott pénzbüntetések, ha több tettes van, megoszthatók. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 1758. sz. határozata: A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával B. J., M. J.. B. J. és G. J. vadak fiának elfogása és tiltott időben őznek vásárlása és eladása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 30. és 31. §-ai alapján egyenkint 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: minősítő részében oly módosítással hagyatik helyben, hogy panaszlottaknak azon cselekménye, mely szerint 10 napos őztehenet május hó 11-én, tehát az 1883. évi XX. t.-cz. 9. §-ának b) pontja értelmében tiltott időben vettek, illetve eladtak, az emiitett törvényszakasznak egyedül 31. §-ába ütközik; büntető részében ellenben akként változtattatik meg, hogy miután panaszlottak az eladást közösen