Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 300 — eszközölték, az utóbb idézett törvényszakasz értelmében kiszabandó 20 frtnyi pénzbüntetés a 4 vádlott között megosztatik és személyenkint 5 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében l napi elzárásban marasztaltatnak el, mig vadak fiának elfogása által elkövetett és terhükre rótt kihágás vádja alól tényálladék hiányában felmentetnek. Tiltott időben hasznos vad lövése, árulása vagy megvétele folytán a vadászati törvény 31. §-a alapján kiszabott pénzbüntetés szintén a 36. §-ban előirt módon osztandó meg. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 2250. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az Sz. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet kiegészítésével P. J. napszámos tiltott időben, tiltott eszközökkel való vadászat által elkövetett kihágás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján a t.-cz. 36. §-ában meghatározott ezélra fordítandó 150 frt pénzbüntetésben, az elfogott két nyúlért pedig az idézett t.-cz. 31. §-a alapján a város szegényei javára fordíttatni rendelt 6 frt pénzbüntetésben, ez összegek nemfizethetése esetében 16 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elkobzott hurkok pedig megsemmisíttetni rendeltettek, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: indokainál fogva azon módosítással hagyatik helyben, hogy panaszlott a kiszabott 150 frt pénzbüntetésben csupán a tiltott eszközökkel való vadászat miatt marasztaltatik el, továbbá, hogy a hivatkozott törvény 31. §-a alapján kiszabott 6 frt pénzbüntetés a 36, §. értelmében osztandó meg. Ezenkívül pedig panaszlott P. J., tekintve, hogy a terhére rótt cselekményt a vadászati tilalom ideje alatt követte el, tiltott időbeni vadászat miatt az idézett t.-cz. 29. §-a alapján, további 10 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 1 napi elzárásban marasztaltatik el. e) Vadászebek által elkövetett kihágások. A mezőre ebeket kivinni tilos. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 69,399. sz. határozata: A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 16. $-a értelmében a vadászatra jogosultakon kivül senkinek sem szabad a vadászati területre bármi fajú ebeket bocsátani; kivétetnek a nyájőrök, kik azonban kötelesek ebeik nyakára oly nehezéket függeszteni, mely első lábaik térdein alul 3 centiméternyi távolságra lóg alá, A törvény 32. §-a értelmében pedig, a ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi, úgyszintén az is, a ki a nyájőrző ebekre vonatkozó intézkedés ellen vét: 1 frttól 10 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntettetik. Ezen kihágások esetében az illetékes biróság — a törvény 39. §-a szerint — csak a vadászattulajdonosok, vagy haszonbérbe adó avagy haszonbérbe vevő panaszára tartozik eljárni; tehát a közrend fentartására felállított hatósági közegeknek vagy községi elöljáróknak feljelentése folytán, vagyis pusztán hivatalból nem üldözendők. Tekintettel azonban arra, hogy ezen (az idézett törvény 16. §-ába ütköző s