Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

tézés czéljából hozzám áttett kérvénye tárgyában értesítem Budapest főkapitányát, miszerint nevezett folyamodó kérelmét, a mennyiben a kamara-fáczánok s oly külföldről hozott vadak elárusitásának megengedésére vonatkozik, melyek nálunk is honosak, a vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. rendelkezéseivel szemben teljesíthetőnek nem találtam. A nálunk nem honos vadaknak külföldről a tilalmi időszakban való behozatala és elárusitása ellen azonban törvényes akadály fenn nem forog. Tiltott eszközzel fogott vadnak elárusítója, ha nincs ellene beigazolva, hogy ő tudomással birt arról, mjkép a kezére jutott vad tiltott eszközzel fogatott, kihágást nem követ el. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 2075. sz. határozata : A város tanácsának másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítéletnek megváltoztatásával Cs. P. Józsefné. tiltott eszközzel fogott vadnak árulása miatt az 1883. évi XX. t.-ez. 15. §-a alapján 3 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásban marasztaltatott el, az elkobzott nyulak pedig elárvereztettek, elmarasztalt félnek közbevetett felebbezése folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és vádlott a terhére rótt kihágás vádja alól felmentetik, egyszersmind pedig jogtalanul elkobzott nyulainak ára neki visszaadatni rendeltetik; mert amellett, hogy vádlott a fentebb idézett törvényszakaszba ütköző kihágásnak vádjával, nevezetesen azon váddal, hogy tiltott eszközökkel vadakat fogott volna, nem is illettetett, egyáltalában nem lőn ellenében beigazolva az sem, hogy ő tudomással birt volna a felől, mikép az általa megvásárolt és utóbb áruba bocsátott vadak, tiltott eszközökkel fogattak. Vadnak tiltott időben való árulása csak akkor büntethető, ha a vad az illető vádlottnál találtatott. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 1794. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a brassói rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával F. K. és S. R két őztehénnek tiltott időben árulása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján egyenkint 40 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 4 napi elzárásban marasztaltattak el, az elmarasztalt S. R. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: reá nézve megváltoztattatik és ezen vádlott felmentetik. Mert a hivatkozott törvényszakaszba ütköző kihágás csak akkor büntethető, ha a vad az illető vádlottnál megtaláltatik, már pedig a vad elsőrendű vádlott birtokában találtatott, Tiltott időben hasznos vadnak vétele miatt csak az marasztalható el, kinél a vad találtatik. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3933. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a dévai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet D. A.-ra vonatkozó nem felebbezett részének érintetlenül hagyása mellett, Sz. F.-re vonatkozó felebbezett részének módosításával, utóbb nevezett Sz. F. lesnyeki lakos, tiltott időben való