Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 297 — a hivatkozott t.-cz. 31. §-a alapján csak annyi darab vad után szabható ki büntetés, a mennyi az illető vádlottnál találtatott, minthogy pedig a jelen esetben, az iratok tanúsága szerint, elsőrendű vádlottnál egyetlen fogoly sem találtatott, másodrendű vádlott pedig csak egy darabot adott át a csendőrnek, ezeknél fogva a fenti értelemben kellett határozni, minek folytán a jelen Ítélettel megállapított pénzbüntetések behajthatlansága esetén N. P. M.-ra nézve 10 napi, N. P. M.-néra nézve pedig 1 napi elzárás lesz alkalmazandó s ez esetben tartoznak elmarasztaltak a felmerülendő tartási költségeket is viselni. Végül a jelen Ítélet elsőrendű vádlott N. P. M. felettes hatóságával közöltetni rendeltetik. Külföldön lőtt vadak tilalmi időben hozzánk be nem hozhatók és nem árusíthatók. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 37,784. sz. határozata: Kérdés merülvén fél az iránt, vájjon a külföldön lőtt vadak behozatala és árulása az 1883. évi XX. t.-cz. szempontjából mennyiben képez kihágást tudomás és illető közegeinek megfelelő értesítése végett, ezennel kijelentem, hogy külföldön elejtett oly vadaknak a vadászati jogról szóló törvény 9. §-ában körülirt tilalmi időben való behozatala és árusítása, melyek az országban honosak, tekintet nélkül arra. vájjon külföldön aí ott fennálló szabályok szempontjából tilalmazott időben lövettek-e vagy nem, az idézett törvény 31. §-ának hatálya alá eső büntetendő kihágást képez; ellenben oly külföldi vadaknak behozatala és árulása, melyek az országban nem honosak és igy a vadászati jogról szóló törvény rendelkezései által nem érintetnek, tiltott cselekménynek nem minősíthető. Há valaki oly helyen vadász vadkacsákra, hol a vadkacsák költeni nem szoktak, a tiltott időben elkövetett vadászás nem forog fenn. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 248. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a kisvárdai járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával S. Zsigmond tiltott időben való vadászat miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 9., 11. és 29. §-ai alapján 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi elzárásban és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: feloldatik és nevezett a reá kiszabott büntetés alól felmentetik; mert az alispáni jelentés szerint az ajaki határban, hol a nevezett vadkacsára vadászott, vadkacsák költeni nem szoktak; ennélfogva az Ítélet alapjául szolgált §-ok a kihágás minősítésére és a büntetésre alkalmazhatók nem voltak. Tilalmi időben nálunk is honos vadnak a külföldről való behozatala tilos. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3166. sz. határozata: G. F. baromfi- és vadhuskereskedőnek a külföldről hozott vadak, továbbá az úgynevezett kamara-fáczánok és esetleg foglyok elárusitásának a vadászati tilalom ideje alatt való megengedése iránt a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úrhoz intézett, a nevezett miniszter ur által azonban illetékes elin-