Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 286 — mives, hatósági engedély nélkül lőfegyver tartás miatt a szabályrendel 5. §-a alapján 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban, R. F. csizmadia pedig őzborjunak elfogása miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 15. és 27. §-ai alapján 100 forint pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, az R. J.-nél talált lőfegyver pedig elkoboztatni rendeltetett, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és R. J. büntetése, tekintettel büntetlen előéletére 5 frt pénzbüntetésre, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásra leszállittatik; R. F. pedig, a mennyiben ő kis őzborju elfogása által az 1883. évi XX. t.-cz. 30. §-ába ütköző kihágást követte el, ugyanezen §. alapján 2 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében pedig 12 órai elzárásban marasztaltatik el; a másodfokú Ítéletnek a fegyver elkoboztatására, az eljárási és tartási költségek megfizetésére vonatkozó része helybenhagyatik. A ragadozó vagy kártékony vadakat saját területén a birtokos is bármikor elpusztíthatja, annál inkább jogában áll tehát az emiitett vadak elpusztítása a vadászati jog bérlőjének. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2690. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az M. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet M. Károly, C. Gyula, K. Frigyes, P. János és W. Ignácz vádlottakra vonatkozó nem felebbezett részének érintetlenül s felebbezett részének helybenhagyásával B. Gábor tiltott időben való vadászás miatt az 1883. évi XX. t.-cz. 9. és 29. §-ai alapján 5 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 12 órai elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és vádlott EL Gábor a terhére rótt kihágás vádja és következményei alól felmentetik. Mert vádlott P. Gábor önmaga beismerte ugyan, hogy az általános vadászati tilalom idejében, bérelt vadászterületére, vaddisznók pusztítása végett kiment, de ezen cselekménye miatt nem büntethető, miután az idézett törvényczikk 13. §-a értelmében a ragadozó vagy kártékony vadakat saját területén a birtokos is bármikor elpusztíthatja, még ha a vadászati jog bérbe is van adva; annál inkább jogában áll tehát a kártékony vagy ragadozó vad elpusztítása a vadászati jog bérlőjének. Az éneklő madaraknak fegyverrel való vadászása és elejtése egész éven át tiitatik. A m. kir. belügyminiszter 1883. évi 52,401. sz. határozata: Budapest város főkapitányának jelentésére, melyben a budapesti állatvédő-egyesület elnöksége részéről tett feljelentés folytán utasítást kér az iránt, hogy a madárkereskedésekben eladásra készletben tartott éneklő madarakkal és foglyokkal szemben, a vadászati törvényben foglalt tilalmazó rendelkezések tekintetéből minő eljárás követtessék, a következőkben válaszolok. A vadászatról szóló 1883. évi XX. t.-cz. 6. §-ának h) pontja, mely szerint az éneklő madarakra a vadászás minden időben tilos, ugy értelmezendő, hogy az éneklő madaraknak fegyverrel való vadászása és elejtése, vagyis.