Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 283 — büntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban marasztaltatik el; mert a tanuk egybehangzó vallomása által beigazoltatott, hogy az orvvadászat miatt őt üldözőbe vett felesketett csősz ellen fegyvert fogott; ennélíogva vádlott cselekménye nem a 26. §., hanem a 27. §. szerint volt minősítendő és büntetendő. A vadászati törvény 27. §-ában körülirt kihágásokra minimumként kiszabott 100 frt pénzbüntetés rendszerint nem és csak rendkivüli enyhitő körülmények fenforgása esetén szállítható le; A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 2148. sz. határozata: A' vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a zentai járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet változtatásával, ifj. Sz. P. földmives, idegen területen tiltott időben engedély nélkül tilos módon vadászás miatt, a kbtk. 12. §-a és a btk. 92. §-a alkalmazásával az 1883. évi XX. t.-czikk 27. és 29. §§-ai alapján 40 és 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 4 és 2 napi elzárásban, továbbá 5 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, a kihágási jelen eljárás befejezte után pedig az iratok a fenforgó jövedéki kihágás megtorlása végett az illető m. kir. pénzügyigazgatósághoz áttétetni rendeltettek ; — ellenben idősb Sz. P. az elsőfokú Ítéletben kimondott pénzbüntetés megfizetése iránti szavatos kötelezettség alól felmentetett, — ugy a panaszos fél, mint az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : oly változtatással hagyatik helyben, hogy az elmarasztalt az idézett törvényczikk 27. §-a alapján, minthogy az itt minimumként kiszabott büntetésen alul, a kbtk. 12. §-a és a btk. 92. §-a alkalmazásával leszállítva történt elmarasztalására rendkívül enyhitő körülmények fenn nem forognak, 100 frt pénzbüntetés megfizetésében, behajthatlanság esetén 10 napi elzárásban, — a hivatolt törvényczikk 29. §-a alapján azonban, tekintettel büntetlen előéletére, 5 írtra leszállított pénzbüntetésben, nemfizethetés esetén 1 napi elzárásban marasztaltatik el. Az 1883. évi XX. t.-cz. 28. §-ba ütköző kihágás követtetik el, ha a haszonbérbe adott vadászati téren a haszonbérlő szóbelileg magtámadtatott. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 4351. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a Karánsebes város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú ítélet feloldásával M. M. a vadászati jog haszonbérlőjének, vadászatban való megakadályozása által elkövetett kihágás miatt emelt vád alól felmentetett, a panaszos Sch. F. által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik s panaszlott M. M. azért, hogy Sch. P.-et az ez által haszonbérelt vadászterületen kérdőre vonta, tehát szóbelileg megtámadta, az elsőfokú Ítélettel egyenleg az 1883. évi XX. t.-cz. 28. §-ába ütköző kihágásban vétkesnek mondatik ki s ezért az idézett törvényszakasz alapján 15 nap alatt lefizetendő 10 frt pénzbüntetésben, behajthatlanság esetén 1 napi elzárásban marasztaltatik el, és köteles az esetleg felmerülendő tartási költséget is viselni. Mert Karánsebes város polgármesterének f. évi okt. hó 18-án 3787. sz. a. kelt jelentésével beigazoltatott, hogy azon «szőlőhegy»-nek nevezett terület, a melyen panaszos Sch. F. haszonbérlő vadászott és hol őt vádlott megtá-