Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 263 külön hatósági tilalom alatt álló vadászterületen vadászott és nyulat lőtt, minélfogva fentebbiek szerint annyival is inkább meg volt büntetendő, mert a másodfokú felmentő Ítélet indokolásának azon része, mely szerint jelen esetben illetékes feljelentés hiján, a hivatalból történendő eljárásnak helye nincsen, meg nem állhat, miután a hatóságilag letiltott vadászterületen való jogtalan vadászás nem tartozik azon kihágások közé, melyekre nézve az idézett t.-cz. 39. §-a intézkedik és ennélfogva az Eljárási utasítás általános határozatai alkalmazandók ez esetben, melyek szerint az eljárás hivatalból volt megindítandó, mert elleneseiben éppen azon vadászterületek vétetnének ki a törvény oltalma alól, melyeket a fenforgó körülményeknél fogva a hatóság külön rendelettel letiltott, a mi pedig a vadászatról szóló törvény intencziójával merően ellenkeznék. Idegen területen való vadászat által elkövetett kihágás a hatóság részéről hivatalból nem üldözhető. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 1641. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az sz—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával L. P. idegen területen való vadászat által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján 30 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3 napi elzárásban marasztaltatott el és az iratok a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett az illetékes kir. adófelügyelőhöz áttétetni rendeltettek ; az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú ítélettel együtt büntető részében feloldatik és panaszlott ellen a további eljárás megszüntettetik; az iratoknak a kir. adó felügy élőhöz áttételét elrendelő részében azonban helybenhagyatik. Mert az iratokból, nevezetesen F. S. vadászbérlővel pótlólag felvett jegyzőkönyvből nem derül ki, hogy vádlott ellen a vadásztulajdonos vagy bérlő által annak idejében panasz emeltetett, miután pedig az idézett törvényszakaszba ütköző kihágás ugyanezen t-cz. 39. §-a szerint hivatalból nem üldözhető, a további eljárás be volt szüntetendő. Hivatalból és nem hivatalból üldözendő vadászati kihágások halmazata esetén, az utóbbiakat illető vádak elejtése mellett, az előbbiek miatt a tettes felelősségre vonandó. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 1176. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a mohácsi járás főszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával K. M. községi erdőőr idegen területen engedély nélkül és tiltott időben elkövetett vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. és 29. §§-ai alapján, 50 és 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 5 és 2 napi elzárásban, továbbá 5 frt 92 kr eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, lefoglalt lőfegyverének elkobzása, végül az ügyiratoknak a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett a kir. pénzügyigazgatósággal leendő közlése elrendeltetett, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: azon változtatással hagyatik helyben, hogy az ítéleteknek az idegen területen engedély nélkül elkövetett, az idézett t.-cz. 26. §-ában körülirt kihágásra vonatkozó része feloldatik s e részben vádlott