Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 264 ellen a további büntető eljárás megszüntettetik, az elkobzott lőfegyver pedig a 63477/84. számú belügyminiszteri körrendelet szem előtt tartásával, az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában meghatározott czélokra értékesítendő. Vádlott ellen a 26. § szerinti minősülő kihágási részt feloldani és az eljárást megszüntetni kellett; mert bár az 1889. évi július hó 25-én elkövetett cselekmény a járási főszolgabírónak u. a. évi augusztus hó 21-én a kir. csendőrség által feljelentetett s az eljárás ennek folytán szeptember hóban folyamatba tétetett, de a 26 §-ban körülirt kihágásra nézve a 39. § értelmében panaszemelésre jogosítottak által panasz, a tett elkövetése napjától számítva három hó alatt nem tétetett s így e részben a kihágás büntethetősége az id. t.-cz. 46. §-a értelmében elévült és a hivatalból kellő időben — indított eljárás, csak a hivatalból üldözendő kihágásra nézve folyhatott jogérvényesen. Azon kérdéses körülmény, váljon azon terület, melyen a feljelentett vadászati kihágás elkövettetett, panaszosnak önnálló vadászterületét képezi-e, az eljárás során tüzetesen felderitendő. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 6814. sz. határozata: A vármegye alispánjának f. évi október hó 28-án 243/kih. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a sepsi járás főszolgabírója által hozott elsőfokú ítélet részbeni módosításával, ifj. N. J. és Sz. D. sepsi-szentgyörgyi lakosok, 1) idegen vadászterületen engedély nélkül, — 2) kerített helyen, — 3) vadászebek használásával elkövetett vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26., 27. és 32. §§-ai alapján, fejenkint 10, 100 és 1 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében összesen 12 napi elzárásban, továbbá panaszos B. D. káinoki lakos részére 10 frt kártérítésben, 2 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: — tekintettel arra. hogy eddig a tényállás annyira, miszerint ezen ügyben alapos ítélet lenne hozható, ki nem fejtetett, az Elj. szab. 79. §-a értelmében jelen másodfokú ítélet az elsőfokú Ítélettel együtt feloldatik s annak tüzetes felderítése végett, hogy azon terület, melyen a panasz tárgyává tett kihágás elkövettetett, panaszosnak az id. t.-cz. 2. §-a értelmében önálló vadászterületét képezi-e, illetve hogy panaszos ezen területre nézve az id. t.-cz. 39. §-a értelmében a panasz emelésére jogositott-e, uj tárgyalás és a kifejlendőknek megfelelő uj elsőfokú érdemleges határozat hozatala rendeltetik el. Idegen területen való vadászat miatt emelt panasznál az, hogy a vadászat tényleg idegen területen történt, minden kétséget kizárólag beigazolandó. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 1437. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a kaposvári járás főszolgabirája által hozott I. fokú Ítélet megváltoztatásával Somogyi Sándor és Berzsenyi Lajos a terhükre rótt vadászati kihágás vádja és következményei alól felmentettek és panaszló Freistadtler Antal a felmerült 1 —1 frtnyi tanuzási költségek megfizetésére köteleztetett, a panaszló által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: azon indoknál fogva hagyatik hely ben, mert azon körülmény, hogy vádlottak csakugyan panaszló vadászterületéhez tartozó erdőből jöttek-e ki s nem haladtak-e közlekedési uton, tekintve a kihallgatott tanuk vallomását, kétséget kizáró módon bizonyítva