Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 184 ­műhely nem tekinthető oly nyilvános helynek, hogy ott az elkövetett vere­kedés a btk. 75. §-ába ütköző kihágásnak minősíttethetnék; másrészt panasz­lottaknak azon cselekménye, hogy panaszlottat ököllel és arczul verték a B. T. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát tünteti fel, melynek elbírálására a kir. bíróság illetékes. A nyilvános verekedés büntetőjogi ismérvét a kbtk. 75. §-a : utczán, nyilvános téren, korcsmában, vendéglőben és más nyilvános, vagy a közönség használatának nyitva álló helyen elkövetett verekedés állapitja meg. A nem ily minőségű helyen véghezvitt vere­kedés a btk. 261. §-a alá eső becsületsértés vétségét képezi s elbirálása a kir. biróság hatás körébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1886. évi szept. 12-én hozott határozata. (Közöltetett az I. kötet 115. lapján.) A verekedésre való buzditás nem bünfenyitő biróság, hanem kihágási biróság utján büntetendő kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1887. évi 4968. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a kaposvári járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával N. Istvánné, verekedésre való buzditás vádja alól felmentetett és az iratok az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltettek, az elmarasztalt által közbetett feleb­bezés folytán felülvizsgáltatván megváltoztatik, és panaszlott nő a kbt. 118. §-ában minősülő kihágás elkövetésére való buzditás miatt ugyanazon szakasza alapján tekintettel a bt. 69. §-ára, 10 forint pénzbüntetésben, esetleg 1 napi elzárásban marasztaltatik el; mert vádlottnőnek azon cselekménye, hogy a suhanczokat biztatta, hogy a szabadelvű pártiakat sárgolyókkal dobálják, sem a kbtk. 75. §-ában minősülő verekedés, sem pedig a bt. 261. §-ában minő­sülő becsületsértés tényálladékát nem képezi, hanem a kbt. 118. §-ába ütköző kihágást. Kölcsönös testi bántalmazás miatt inditott kihágás elbirálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. A m. kir. minisztertanács 1893. évi ápril 27-én hozott határozata. (Közöltetett az 1. kötet 115. lapján.) Ha a verekedés által az 1879. évi XL. t.-cz. 75. §-ába ütközőleg elkövetett kihá­gás folytán nagyobb utczai botrány nem okoztatott, csendzavarásnak nem minősithető A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 1986. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint E. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet módosításával G. Gyula magánzó és G. Miklós raktárnok, utczai verekedés miatt az 1879. évi. XL. t.-cz. 75. §-a alapján a 21. § alkalmazásával 10 — 10 írttal megváltható 1—1 napi elzárás­ban és 20—20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében még 2—2 napi elzárásban és csendzavarás miatt a vármegyei szabályrendelet III. fejezeté-

Next

/
Thumbnails
Contents