Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 185 — nek 24. §-a alapján egyenkint még 10—10 frt pénzbüntetésben, nemfizetlietés esetén még 1—1 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltattak el, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőrendű kihágásra vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik, mig panaszlottak a csendzavarás miatt terhükre rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetnek, mert a verekedés alkalmával oly nagyobb botrány nem okoztatott, mely a vádlottakra az első kihágásban történt elmarasztalásukon felül csendzavarás miatt ujabb büntetés kiszabását indokolttá tenné. Ha nyilvános verekedésben résztvevők kést ragadnak, a nélkül, hogy testi sértést okoznának, ezen ténykedésük nem képez önálló büntetendő cselekményt, hanem a nyilvános verekedés által elkövetett kihágásnak súlyosabb nemét s elbírálása a közigazgatási útra tartozik. A m. kir. minisztertanács 1893. évi clecz. 31-én hozott határozata. (Közöltetett az I. kötet 11G. lapján.) Imaházban való verekedés nem az 1879. évi XL. t.-cz. 75. §-a alá eső kihágást, hanem a büntető törvénykönyv 191. tj-ában körülirt vétség tényálladékát képezvén, elbírálása a kir. biróság hatáskörébe tartozik. A m. kir. belügyminiszter 1888. évi 1594. sz. határozata. (Közöltetett az I. kötet 174. lapján.) Közrend elleni kihágást képező verekedés alkotó elemét két vagy több egyénnek egymás irányában való kölcsönös tettleges bántalmazása képezi. A m. kir. Curia 1893. évi 10,191. sz. határozata: X. panaszt emelt a pécskai kir. járásbíróság előtt K. István és K. Istvánná ellen, hogy midőn a hetivásáron tojást vett és a tojásért többet igért, őt vádlottak ezért a földre verték. Vádlottak tagadják, hogy magánvádlót bántották volna, csupán elsőrendű vádlott enged annyit meg vallomásában, hogy lehetséges, hogy magánvádló a vele való dulakodás közben, a nagy hóban megbotolva, elesett; azonban tagadásuk ellenében a hit alatt kihallgatott s érdektelen ténytanuk eg3Tbehangzó vallomása által beigazolást nyert azon körülmény, hogy vádlottak, mivel magánvádló előttük a tojást megvette, erre megharagudván, őt a földre lökdösték. Minthogy vádlottak eme cselekményüket nyilvános téren heti piacz alkalmával követték el, cselekményük a közrend elleni kihágás tényálladékát képezvén, abban bűnösöknek kellett kimondani. A nagyváradi kir. Ítélőtábla az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával becsületsértés vétségében mondta ki vádlottakat bűnösöknek és pedig következő indokokból: A kbtk. 75. §-ában meghatározott közrend elleni kihágás alkotó elemét képező verekedés fogalma két vagy több egyénnek egymás irányában való kölcsönös tettleges bántalmazását tételezvén fel — egyoldalú bántalmazás mint meggyalázó cselekmény — nem a jelzett kihágás, hanem a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát állapítja meg. Ebből kifolyólag tekintve, hogy ugyanegy vádbeli cselekménynek kétféle minősitése mellett arra vonatkozólag marasz-