Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 183 — és annak jogkövetkezményei alól felmentetik, mert azon cselekménye, hogy a tőle már előzőleg megvett 20 liter borból nála hagyott 5 liter bort a vásárlónak a záróra után kiszolgáltatta, nem foglalja magában az üzleti záróra megszegése által elkövetett kihágás tényálladékát. Valamely kaszinó italmérőjének azon cselekménye, hogy a nyilvános jellegű italmérő üzletekre megállapított zárórán tul egyleti tagnak italt szolgáltatott£ki, záróra megszegés által elkövetett kihágást nem képez. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 1378. sz. harározata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a li-i járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet módosításával ifj. W. J. italmérő, hatóságilag megállapított záróra be nem tartása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján 30 írt pénzbüntetésben, nemüzethetés esetében 3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik s panaszlott az ellene emelt vád és következményei terhe alól felmentetik; mert a kbtk. 74. §-a a vendéglősök, korcsmárosok vagy kávéháztulajdonosok részére hatóságilag megállapított záróráknak korcsmájukban, vendéglőjükben vagy kávéházakban történt megszegését rendeli büntetni; kaszinóegj^letek azonban nyilvános korcsmáknak, vendéglőknek vagy kávéházaknak nem tekinthetők ; a mi pedig a záróráknak hatósági megállapítását illeti, ez vagy törvényszerűen megerősített szabályrendelet, vagy miniszteri szabályrendelet által történt másnemű tilalom, vagy más hatóság által kiadott intézkedés, oly rendelkezésnek, hogy annak megszegése a kbtkv 74. §-a alapján büntetendő kihágást képezne, nem tekinthető, Minthogy panaszlott, mint a h—i «kaszinó- és h—i népkör» italmérője a vádbeli alkalommal, mint ez a tárgyalás alkalmával beigazolást nyert, csupán egyleti tagnak szolgáltatott ki italokat, ezen ténye által a fenti okoknál fogva, kihágást nem követett el, miért is őt a vád és következményei alól felmenteni kellett. b) Nyilvános helyen verekedés. Iparos műhely nem tekinthető oly nyilvános helynek, hogy az abban elkövetett verekedés a kbtk 75. §-ába ütköző kihágást képezhetne.5 A. m. kir. belügyminiszter 1892. évi 2016. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a X. ker. kapitány által hozott elsőfokú Ítélet részben megváltoztatásával W. János és M. Mihály asztalossegédek, az asztalos műhelyben való verekedés miatt az 1879. évi. XL. t.-cz. 75. £-a alapján 3—3 napi elzárásban és 25—25 frt pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés esetében még 3—3 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltattak el, S. Mátyás azonban az ellene emelt kihágás vádja és annak következményei alól felmentetett, az elmarasztaltak által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, az elsőfokú Ítélettel együtt, illetékesség niánya miatt megsemmisíttetik és az ügyiratok az Elj. Utasítás 17. §-a alapján az illetékes kir. bírósághoz áttétetni rendeltetnek; mert egy iparos