Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 182 — foglalt világos határozmány értelmében, nem állapíthatnak meg; ez azonban nem zárja ki azt, hogy az idézett törvényczikk 3. §-a alapján, a vármegye törvényhatósági bizottsági közgyűlése részéről akár a vármegye egész területére, akár egy vagy több község területére érvénynyel biró szabályrendeletek alkottathassanak; sőt az sincsen kizárva, hogy a korcsmai zárórák, a helyi viszonyok szem előtt tartása mellett, valamely község javaslatához képest állapíttathassanak meg a törvényhatóság részéről. Ez ellen nem hozható fel azon érv, hogy a község az 1886. évi XXII. t.-cz. 21. §-ának g) pontja értelmében kezeli a közrendőrséget, mert a község csak az erre illetékes hatóság által, de nem önmaga által megállapított zárórák betartását fogja ellenőrizni és az azokat be nem tartókat az illetékes járási főszolgabírónak elsőfokú bíráskodás végett fogja bejelenteni. A korcsmai záróra fogalmának meghatározása nem a szeszes italok kiszolgáltatásától vagy annak megtagadásától függ, hanem az üzleti helyiség bezárásában s az üzlet időleges megszüntetésében áll. A m. kir. belügyminiszter 1889. évi 2498. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a járás főszolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával K. A. záróra megszegése miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján az ellene emelt kihágás vádja s következményei alól felmentetett, s feljelentő R. J. 17 frt 50 kr. eljárási költség megfizetésében marasztaltatott, feljelentő által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván megváltoztattatik, s vádlott K. A. a törvényhatóságilag megállapított záróra megszegése által elkövetett kihágásban vétkesnek nyilvánittatik, s ezért az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján 10 frt — 15 nap és végrehajtás terhe alatt az 1887. évi VIII. t.-cz. 2. §-ában megjelölt czélokra fordítandó pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 1 napi saját költségén töltendő elzárásban, továbbá az eddig felmerült tanú, valamint netán felmerülő végrehajtási költség megfizetésében marasztaltatik; mert a kihallgatott tanuk állítják, hogy a záróra eltelte után is még időztek a korcsmában, maga a községi biró is elismeri, hogy a boros üvegek összeszedése után még többen fekete kávét ittak, s csak ennek elfogyasztása után távoztak, mert továbbá a záróra fogalmának meghatározása, nem mint azt ezen esetben az alsóbb hatóságok értelmezték, a szeszes-italok kiszolgáltatásától vagy annak megtagadásától függ, hanem az üzleti helyiség bezárásában s az üzlet időleges megszüntetésében áll. Ennélfogva tehát a hozott felmentő Ítéleteket megváltoztatni s vádlottat marasztalni kellett. Korcsmárosnak azon cselekménye, hogy az előzőleg tőle megvásárolt bort a záróra után a vevőnek kiszolgáltatta, nem képez záróra megszegést. A m. kir. belügyminiszter 1894. évi 1938. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint D. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet kiigazításával özv. M. J. korcsmáros záróra be nem tartása miatt a városi szabályrendelet és az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján 20 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik és panaszlott a terhére rótt kihágás vádja