Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 181 — bünfenyitő járásbíróság előtt. A járásbíróság illetékesség szempontjából a budapesti kir. törvényszékhez tette át a ügyet, hol a feljelentés, mint bűnvádi eljárásra alkalmatlan, félretétetett, az ügyet pedig az 1879. évi XXVIII. törvényczikkbe ütköző esetleges kihágás iránti illetékes eljárás végett a fővárosi államrendőrség főkapitányához áttette. A törvényszék határozatát fokozatos felebbezés folytán a kir. Curia is helyben hagyta közetkező indokok alapján. A btk. 400. §-ának tényálladékához szükséges, hogy a nyilvános könyvbe bevezetett valótlan tények, körülmények, valaki jogai vagy jogviszonyai lényegére vonatkozzanak. Minthogy pedig a jogok vagy jogviszonyok szempontjából teljesen közömbös, vájjon azoknak alanya melyik utczában, melyik számú házban lakik, a hamis bejelentés s ez általi kiezközlése annak, hogy a rendőri bejelentési sorkönyvekben valakinek lakása nem a valóságnak megfelelően tüntettetik ki: okirathamisitást nem képez. 6. Közrend és a közszemérem elleni kihágás. a) Záróra. Kávéházakban a rendőri szabályok megtartásáért a kbt. 74. §-a szerint csak a tulajdonos, nem pedig egyszersmind az üzletvezető is felelős. A m. kir. belügyminiszter 1888 évi 5659. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányságának másodfokú Ítélete, mely szerint a IV.—V. kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítélet módosításával, Sch. M. kavéháztulajdonos és A. L. üzletvezető, a hatóságilag megállapított zárórán tul való zenéltetés által elkövetett kihágás miatt, az 1884. évi 743. kgy. sz. fővárosi szabályrendelet 37. §-a, illetve az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a alapján egyenkint 50 forint pénzbüntetés megfizetésében, nemfizethetés' esetében 5 napi elzárásban, továbbá az eljárási és felmerülhető tartási költségek megtérítésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, S. M.-ra vonatkozó részében indokainál fogva helybenhagyatik, A. L.-ra nézve azonban megváltoztattatik és ez utóbbi a kihágás vádja alól felmentetik, mert ugy a bent emiitett fővárosi szabályrendelet, mint az 1879. évi XL. t.-cz. 74. §-a értelmében a kávéháztulajdonos felelős a rendőri szabályoknak üzletében való megtartásáért. Korcsmai zárórák nem a község, hanem a törvényhatóság által állapitandók meg s csak ez esetben büntethető azok be nem tartása. A m. kir. belügyminiszter 1886. évi 3368. sz. határozata: Vonatkozással a vármegye alispánjának jelentésére, melyben a pilisi felsőjárás főszolgabírójának előterjesztése folytán, utasítást kér arra nézve, hogy községi szabályrendeletben megállapított korcsmai zárórák be nem tartása esetén, az illető korcsmárosok, az 1879. évi XL, t.-cz. 74. §-a alapján büntethetők-e ? az alább következőkben válaszolok tudomás és jövőbeni mihez tartás végett. Nagy- és kisközségek rendőri kihágásokat minősítő és büntetéseket megállapító szabályrendeleteket az 1879. évi XL. t.-cz. 1. §-ában