Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 179 — árásbiróság 5727/90. számú Ítéletével lopás miatt 7 napi fogházra s ugyancsak 1890. évben a kir. tszék 36,544/90. számú Ítéletével lopás miatt 2 havi fogságra ítélte, mely büntetéseket vádlott ki is állott s miután legutóbbi büntetésének kiállása óta 10 év még le nem telt, a btkv 338. §-a szerint minősülő lopás bűntettének tényálladékát megállapítja, őt abban bűnösnek kimondani és 8 havi börtönre elitélni kellett. A kbtkv 70. §-ába ütköző közbiztonság elleni kihágás vádja alól a kir. tszék vádlottat felmentette, mert az iratoknál levő keresztlevél tanúsága s saját bemondása alapján is budapesti születésű s miután Veszprémmegyében soha nem tartózkodott, itteni illetőségű lévén s igy Budapestről ki sem tiltható, miért is a fővárosi magyar kir. államrendőrség 10,036/91. számú kitiltási határozata nyilván tévedésen alapul, igy tehát Budapestre való visszatérése, a kihágás tényálladékát meg nem állapítja, A budapesti kir. ítélőtábla az első bíróság Ítéletét 6 hónapra szállította le. A kir. Curia az alsóbb bírósági ítéleteket olykép változtatta meg, hogy vádlott büntetésének kitöltése után a fővárosi rendőrségnek lesz átadandó. A Curia e határozatának indoka következő: Tekintve, hogy vádlott a fővárosi államrendőrségnek 1891-ben hozott 10,086. sz. határozata szerint mint csavargó a főváros területéről tiz évre jogerejüleg kitiltatott; tekintve, hogy a fővárosi államrendőrség által saját hatáskörében hozott azon határozatának jogszerűsége a bíróság részéről felülbírálás tárgyát nem képezheti s igy a bíróságnak hatáskörében nem áll azon határozatot tévedésen alapulónak nyilvánitni; tekintve, hogy vádlott jogerejü kitiltása daczára hatósági engedély nélkül a főváros területére visszatért — stb. eszerint kellett határozni. Ismételt csavargás és nyilvános helyen engedély nélküli koldulás az 1879. évi XL. t.-cz. 63. és 66. §-ai értelmében elzárással s egyszersmind ha a tettes idegen állami illetőségű, az 1879. évi XL. t.-cz. 69. §-a alapján az országból kiutasítással büntetendő. A m. kir. belügyminiszter 1885. évi 1344. sz. határozata: Budapest főváros főkapitányának másodfokú Ítélete, mely szerint a IV—V. kerületi kapitány által hozott elsőfokú Ítéletnek helybenhagyásával, Z. János helynélküli lakatossegéd, ismételt csavargás és nyilvános helyen engedély nélkül való koldulás miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 63. és 66. §-a alapján 38 napi — államköltségen töltendő — elzárásban marasztaltatott el. az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, indokainál fogva oly módosítással hagyatik helyben, hogy a kiszabott büntetés 15 napra szállíttatik le, egyszersmind elmarasztalt a ktk. 69. §-a értelmében az országból kiutasittatni rendeltetik. b) Bejelentési kötelezettség. Bejelentési kötelezettség elmulasztása által elkövetett kihágásnál az elévülés a bejelentési határidő leteltének napjától számitandó. A m. kir. belügyminiszter 1893. évi 2340. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint Z. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával M. J. kárpitos, L. nevü fia születésének anyakönyvelés végett a megszabott időn tul 12*