Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 161 ellátott iratok és nyomtatványok beszolgáltatására utasíttatott; ellenben vádlottat az országos czimer törvénytelen használásának vádja és annak következményei alól felmentő részében megváltoztatik és vádlott ezen utóbbi kihágás miatt az 1883. évi XVIII. t.-cz. 9. §-a alapján az 1879. évi XL. t.-cz. 21. §-ának alkalmazásával az elsőfokulag reá kiszabott 10 írttal megváltható 1 napi elzárásban és 50 írt pénzbüntetésben, összesen tehát 25 frt erejéig az állampénztár, 60 frt erejéig a helybeli szegényalap javára esedékes, együttesen 85 frt pénzbüntetésnek, az Ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 nap s végrehajtás terhe alatti lefizetésében, ennek behajthatlansága esetén a pénzbüntetés egyes tételeinek helyébe lépő 3 és 1 és 5 napi, összesen 9 napi elzárásban s a felmerülhető tartási és egyéb költségek viselésében marasztaltatik el. Mert az ügyiratok és az azokhoz csatolt eredeti adománylevél szerint panaszlott az udvari szállító czimet csak mint az R. Mór művirág- és disztoll-gyáros czég tulajdonosa kapta, mit maga is beismer és ezzel kapcsolatban az ország czimerének használatára vonatkozó engedélyt is csak ezen czim alapján eszközölte ki és igy fentebbi czimet és az ország czimerét is a jelzett kapcsolatosságnál fogva csakis az adománylevélben foglalt korlátokon belül használhatta. Ennélfogva, midőn ebbeli jogosultságán túlterjeszkedve az udvari szállító czimet és az ország czimerét az ítéletekben felsorolt élővirágüzletekre is alkalmazta, mire az adománylevél szerint nem lett feljogosítva, az 1883. évi XVIII. t.-cz. 9. §-a alapján büntetendő kihágást követett el. A magyar korona czimerének jogtalan használata iránt inditott kihágási ügyben elsőfokulag vármegyékben a főszolgabiró, városokban pedig a rendőrkapitány illetékes eljárni. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 811. sz. határozata: A vármegye alispánjának egyfelől azon határozata, mely szerint a K. városi tanács, mint elsőfokú iparhatóság által hozott elsőfokú Ítélet feloldásával az St. E. fia czég s illetve ennek tulajdonosa St. Béla ellen a magyar korona czimerének jogosulatlan használata iránt inditott kihágási ügyben, póttárgyalás és ujabbi elsőfokú határozat hozatala rendeltetett el; továbbá másfelől ugyancsak a vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint a K. városi tanács által hozott elsőfokú Ítélet helybenhagyásával, St. Béla a tényleges üzleti viszonyoknak és a valóságnak meg nem felelő jelzőknek a gyártmányain és hirdetési nyomtatványain való jogosulatlan használata által elkövetett ipari kihágás miatt, az 1884. évi XVII. t.-cz. 58. §-a és 157. §-ának d) pontja alapján 100 frt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartásköltségekben marasztaltatott el, egyrészről a panaszlott s illetve az általa közbetett felebbezést harmadfokú elbírálásra bemutató felterjesztés ellen a panaszos fél részéről is benyújtott, és másrészről csupán a panaszlott által közbetett felebbezések folytán felülvizsgálván: az ipari ügyben hozott Ítélet, a m. kir. kereskedelmi miniszter ur elhatározása szerint, indokainál fogva helybenhagyatik; ellenben a magyar korona czimerének jogosulatlan használata iránt inditott rendőri kihágási ügyben hozott összes aisóbbfoku határozatok megsemmisítésével, e részben uj szabályszerű eljárás és illetékes hatóság által hozandó elsőfokú Ítélet hozatala rendeltetik el. Mert ez utóbbi ügyben is az iparhatóság járt el és bíráskodott, holott mint rendőri kihágási ügyben, az 1883. évi XVIII. t.-cz. 9. §-ának első bekezdése, valamint az