Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

— 146 — tett félnek egyáltalán nem tekinthető, nem volt tehát joga a tárgyaláshoz egy tanácsnokot képviselőül kiküldeni s ennek nem volt joga az elsőfoku Ítélet ellen felebbezéssel élni s a mennyiben mégis felebbezett, nem volt joga a városi tanácsnak a felebbezést elfogadni s annak alapján az ügyet másodfokú felülvizsgálat alá venni. A város, mint italmérési jogbérlője anyagi érdekeiben meg lehet ugyan sértve az által, hogy a város területén valaki engedély nélkül szeszes italt mér ki, de a most szóban forgó esetben nem az italmérési jog megsértése képezi az elbirálás tárgyát. Az engedély nélkül való italmérés, mint jövedéki kihágási ügy az illetékes pénzügyigazgatóság elbirálása alá esik s ott a város, mint sértett fél szerepelhet is, mig a jelen esetben szeszes italnak rendőri tilalom ellenére bordélyházban való kiszolgáltatása által elkövetett rendőri kihágás miatt lévén a büntető eljárás folyamatba téve, ebben az ügyben a város, mint sértett fél fel nem léphet, s felebbezési jogot sem gyakorolhat. Kihágási ügyben hozott itélet ellen a tanuk, a mennyiben az Ítélet reájuk nem vonatkozik, felebbezéssel nem élhetnek. A m. kir. belülgyminiszter 1894. évi 1006. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú Ítélete, mely szerint az m—i alsó járás főszolgabírója által hozott elsőfoku itélet megváltoztatásával G. Gábor ellen 0. János körjegyző panaszára udvara és árnyékszékének tisztátlanul tartása miatt folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentetett és a megítélt 5 frt eljárási költség megfizetésére N. Ferencz községi, biró köteleztetett, a panaszos községi jeg3^ző, a községi bíró és panaszos tanúi által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, a panaszos tanúi által benyújtott felebbezés visszautasításával, minthogy ők nem tekinthetők olyanoknak, kik az itélet által jogaikban sértve érezhetnék magokat, indokainál fogva helybenhagyatik azzal, hogy az 5 frtban érvényesített eljárási költség viselésében panaszos 0. János körjegyző marasztaltatik el, mert a panaszfeljelentést nem a községi biró, hanem ő tette. Kihágásügyi eljárásnál az Ítéletnek a szabályszerüleg előirt kitanitás nélkül közöltetése esetén, a felebbezési határidő elmulasztása miatti igazolási kérelemnek hely adandó. A m. kir. belügyminiszter 1891. évi 6115. sz. határozata : A vármegye alispánjának másodfokú végzése, mely szerint a Nyíregyháza város rendőrkapitánya által hozott elsőfoku végzés helybenhagyásával, Sz. J. és P. A. nyíregyházi lakosok, az ellenök folyamatba tett vadászati kihágási ügyben a másodfokú itélet elleni felebbezési határidő elmulasztása miatt beadott igazolási kérelmükkel elutasittattak, a nevezettek írásbeli felebbezése folytán felülvizsgáltatván: megváltoztattatik és az igazolási kérelemnek hely adatván, a másodfokú itélet elleni felebbezés benyújtására törvényszerű határidő kitűzése rendeltetik el. Mert az iratok "szerint panaszlottak a másodfokú itélet kézbesítésekor felebbezési jogukra sem a másodfokú Ítéletben, sem az annak kézbesítését elrendelő főszolgabírói végzésben ki nem taníttattak, minélfogva a felebbezési határidő elmulasztása iránti igazolási kérelmüknek helyt adni kellett.