Közigazgatási elvi határozatok egyetemes gyűjteménye. II. kötet (Budapest, 1895)

- 147 — Ha a panaszlott a kihágási eljárás során hozott ítéletben, annak kihirdetése alkalmával s felebbezési jogára tett figyelmeztetés daczára megnyugszik, az Ítélet azonnal jogerejüvé válik s ellene felebbezésnek többé helye nincs. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 3362. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú határozata, mely szerint a t—i járás főszolgabirája által hozott elsőfokú határozat helybenhagyásával M. B. gazdálkodó, levágott beteg sertés húsának, e körülményt tudva élelemre használása és adása miatt az 1879. évi XL. t.-cz. 104. §-a alapján történt elmarasztalására vonatkozó elsőfokú Ítélet ellen közbevetett felebbezése visszautasittatott, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : tekintettel arra, hogy elmarasztalt az Ítélet kihirdetése alkalmával, bár felebbezési jogára a hirdetési jegyzőkönyv tanúsága szerint többszörösen figyelmeztetve lett, abban való] megnyugvását kijelentettre, helybenhagyatik. 8. Az ítélet végrehajtása. Kihágásügyi eljárásban jogerős Ítéletek felülvizsgálás tárgyát nem képezhetik. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 4951. sz. határozata: N. G. felső-diósi és B. L. alsó-diósi lakosok kérvényét, melyben az ellenük lefolytatott vadászati kihágási ügyben hozott III. fokú Ítélet reájuk vonatkozó részének hatályon kivül helyezéseért folyamodnak, az alispáni jelentés kapcsán felterjesztett összes iratokkal együtt oly felhívással küldöm vissza a vármegye közönségének, miszerint értesíttesse folyamodókat, hogy kérelmüket — miután jogerős Ítéletek felülvizsgálás tárgyát nem képezik, további tárgyalásra alkalmasnak nem találtam. Az eljárás folyamán elhalt panaszlott ellenében, az eljárás egyszerűen beszüntetendő. A m. kir. belügyminiszter 1890. évi 7508. sz. határozata: A vármegye alispánjának másodfokú ítélete, mely szerint a buziási járás foszolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet részbeni megváltoztatásával M. N. és G. C. idegen területen engedély nélkül való vadászat miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján, fele részben az államkincstárt, mint vadászat-tulajdonost, fele részben Hittyiás község szegényalapját illető 25—25 írt pénzbüntetésben, nemfizethetés esetében 3—3 napi elzárásban, továbbá 6 írt eljárási és a felmerülhető .tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el; ellenben az elsőfokú Ítéletnek P. V. időközben elhalt vádlottra vonatkozó része feloldatott s nevezett ellen a további eljárás beszüntettetett; végül az iratoknak a fenforogni látszó jövedéki kihágás elbírálása végett a kir. pénzügyigazgatósággal leendő közlése elrendeltetett, panaszos J. J. vadászatjogbérlő által a P. V. és a pénzbüntetések hovaforditása iránt rendelkező rész ellen közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván: nem felebbezett részében érintetlenül, fölebbezett részében indokainál fogva helybenhagyatik, azon módosítással, hogy a jelen másodfokú ítélet azon része, mely szerint az elsőfokú Ítélet P. V. időközben elhalt vádlottra vonatkozó 10*